További kockázatok a büdzsében

Habár az idei államháztartásihiány-cél tartása érdekében bejelentett intézkedés várható volt, továbbra is - mind a bevételi, mind a kiadási oldalon - vannak kockázatok - vélik elemzők. Egyikük szerint a büdzsé egyenlegének előrejelzése nagyban romlott.

A kormány az elmúlt héten döntött arról, hogy az év elején képzett államháztartási tartalék nagy részét, 125 milliárd forintot nem lehet elkölteni. Az intézkedést a nyugdíjreform hatásával korrigált, 3,6 százalékos eredményszemléletű deficitcélhoz való ragaszkodással indokolták, ezenfelül további, az egyenleget 45 milliárd forinttal javító lépéseket tettek, illetve tesznek. Kedvező, hogy a kormányzat figyel a hiány alakulására és be akarja tartani a törvényben elfogadott célt - értékeli az intézkedést Barcza György, az ING Bank vezető elemzője. Gárgyán Eszter, az OTP Bank elemzője is úgy látja: a 125 milliárdos tétel elvonása nem volt meglepetés.

Mindkét szakember ugyanakkor felhívja a figyelmet az egyenlegjavító eszközökre. Ezek egy részét hitelekből finanszírozzák, amire példa az NA Rt. esete: a társaság hitelfelvétellel teremtette elő azt az összeget, amelyet nem sokra rá tavasszal be kellett fizetnie a büdzsébe - magyarázza Barcza. Van több, kisebb tétel is, amelyeknek pontos egyenlegjavító hatását még nem ismerjük - emeli ki Gárgyán. Részben ezzel is magyarázza, hogy a költségvetési folyamatok előrejelezhetősége nagyban romlott.

Az ismertetett intézkedések nem biztos, hogy elegendők lesznek a cél teljesítését illetően. A bevételi oldalon ugyanis elsősorban az áfasoron vannak kockázatok, a másik oldalon pedig fontos lenne a költségvetési szervek kiadásai feletti kontroll - véli Barcza. Gárgyán szerint a kormányzat a havonta látható pénzforgalmi számokat igyekszik tartani, de elképzelhető, hogy őszszel - a tavalyihoz hasonlóan - sor kerül a deficitcél megemelésére. Az időzítéssel megvárják, amíg a piac beárazza a bejelentést - magyarázza a szakértő.