Veszélyben a román EU-belépés?
Figyelmeztető levelet küld Bukarestnek és Szófiának a bővítési ügyekben illetékes uniós biztos, Olli Rehn, amelyben megrója a két kormányt a taggá válás feltételeként kikötött reformok elodázása miatt. A német parlament európai ügyekben illetékes bizottságának - CDU-hoz tartozó - vezetője szerint előfordulhat, hogy Berlin emiatt megtagadja a két balkáni állam csatlakozási szerződésének ratifikálását.
Bolgár és román kormánykörökben úgy vélekednek, hogy nincs jogi összefüggés az EU-alkotmány elutasítása és az országuk felvétele között, nyugati lapjelentések szerint azonban előfordulhat, hogy mindkét állam esetében alkalmazzák a 2007. január 1-jére tervezett belépés egyéves kitolását megengedő záradékot. A kételyeket csak fokozzák Rehn kijelentései, amelyekben - a szavak helyett - végre tetteket sürget az igazságszolgáltatás átalakítására, illetve a korrupció visszaszorítására.
Ennek hatására a bolgár kormány a parlament elé terjesztett egy törvénytervezetet a büntetőeljárás korszerűsítéséről, Romániában pedig - mint a Handels-blatt állítja - a korrupció elleni küzdelemnek akarnak "új minőséget" kölcsönözni. Azzal mindazonáltal mindkét fővárosban számolnak, hogy az uniós alkotmány leszavazása után mind a bizottsági fórumok, mind a tagállamok szigorúbban fogják ellenőrizni a csatlakozási szerződésben kikötött feltételek betartását.
Az alapokmány elutasítása a tagsági vagy akár csak a szorosabb társulti viszony kialakítására törekvő többi balkáni állam és Törökország közeledését valószínűleg meg fogja nehezíteni, mert - általános felfogás szerint - az EU a következő hónapokban inkább a saját problémáival lesz elfoglalva. Horvátországban máris olyan aggályokat hangoztatnak, hogy az ország a török tagsági aspirációk elutasításának eshet áldozatul. Az ugyanis politikailag és diplomáciailag egyaránt keresztülvihetetlen, hogy Horvátország számára ajtót nyissanak akkor, amikor - például az őszi németországi hatalomváltás után - Ankarának már csak "kivételes partneri státust" ajánlanak meg.
