Zsebbe vágó diszkrimináció
A leggyakoribb a nem, a kor, a származás, a fogyatékosság, továbbá a gyermekvállalás miatti megkülönböztetés. Ilyen sérelmekkel keresik fel a leggyakrabban az Egyenlő Bánásmód Hatóságot - tájékoztatta lapunkat Demeter Judit elnök. Elmondta: a hatósághoz eddig érkezett több mint kétszáz bejelentés nagyobb hányadát foglalkoztatási diszkrimináció miatt tették.
A munkára való felvételnél a romákat, a nőket és az ötven éven felülieket éri sérelem. A jogviszony tartama alatt a bérezésben, az előmeneteli rendszerben, a munkafeltételekben, illetve különösen a jogviszony megszüntetése kapcsán tapasztalható a legtöbb diszkriminatív intézkedés. Nem ritka, hogy a hatóság hiába indítja meg az eljárást, mert az érintettek visszavonják panaszukat, s ez a munkavállaló kiszolgáltatottságát jelzi.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a pontos esetet, az elszenvedett hátrányt és annak a valós, vagy a jogsértő által feltételezett tulajdonságnak a megjelölését, ami miatt az igazságtalanság érte. Az eljárásban fő szabályként tárgyaláson bírálják el az ügyeket, többnyire a sértett lakhelye szerinti települési önkormányzat hivatalában. Bizonyítékokat szereznek be, meghallgatják a kérelmezőt, az eljárás alá vont személyt és a tanúkat; ha szükséges, szemlét is elrendelnek. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eleget tett az egyenlő bánásmód követelményének, vagy azt az adott jogviszonyban nem volt köteles megtartani. A munka jellege, természete vagy más jogszerűen támasztott feltétel alapján indokolt lehet a munkavállalók közötti különbségtétel. A jogsértő munkáltató ötvenezertől hatmillió forintig terjedő bírsággal sújtható, a kirótt összeg a köztársasági esélyegyenlőségi programot gazdagítja. A hatóság kötelezheti a jogsértés megszüntetésére, illetve eltilthatja az ilyen magatartástól. Az egyik legszigorúbb szankció, hogy a határozatok a hatóság honlapján - a sértett anonimitásával - nyilvánosságra hozhatók. A döntés ellen a Fővárosi Bírósághoz lehet keresetet benyújtani.
Az érdekelt a hatósághoz és a munkaügyi bírósághoz egyaránt fordulhat - hangsúlyozta Demeter Judit. Tehát akár párhuzamosan is folyhat az ügye a két fórum előtt. Ez azért fontos, mivel a hatóság csak megállapíthatja a jogsérelmet és büntetheti a munkáltatót, de nem ítélhet meg jóvátételt, kártérítést, nem helyezheti vissza munkahelyére, eredeti munkakörébe a sértettet. Az ilyen igények a bíróságon érvényesíthetők. Párhuzamosság esetén a hatóság megszünteti eljárását, ha a bíróság azt is vizsgálja, hogy az egyenlő bánásmódot megsértették-e, tehát például nemcsak a felmondás jogszerűségéről dönt.
