Büntethető kartellezés
Akár ötévi szabadságvesztésbe is kerülhet ezentúl a kartellezés. A módosult Btk. - amelyet tegnap fogadott el a parlament - bünteti a koncessziós pályázatokhoz és közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó jogsértő titkos megállapodások részvevőit. Ezzel is védeni kívánja a pénzügyi támogatások rendszerének törvényes működését, a közpénzek, a költségvetési források átlátható, tisztességes és haszonelvű felhasználását, illetve a verseny szabadságát. A bűncselekményt az követi el, aki a koncessziós vagy közbeszerzési eljárás eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződési feltételek - mint például biztosíték, garancia, opció - rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, illetve más, versenyt korlátozó összehangolt magatartást tanúsít. Büntethető lesz tehát például az, aki összejátszik a versenytárssal, hogy kinek a pályázata, ajánlata legyen érvényes, és csak színleli a versenyt. A bűncselekményt elkövetheti a cégvezető, a tisztségviselő vagy az egyszerű tag is, ha tevékenysége vagy pozíciója révén érdekeltje a piaci versenynek és a partnerekkel "megállapodhat", illetve az szintén, aki a vállalkozás társadalmi szerve, valamely köztestület, egyesülés vagy más hasonló szervezet - például kamara - versenyt korlátozó döntésének meghozatalában vesz részt.
A súlyos büntetés alól ugyanakkor - összhangban a versenyjogi gyakorlattal - mentesülhet az elkövető, ha feltáró jellegű bejelentést tesz a hatóságnak, még mielőtt az tudomást szerezne a jogsértő cselekményről. Erre is figyelemmel a versenyjogi szakemberek fontosnak tartják a kartellezőkkel szembeni új büntetőjogi szabályozást. Azt remélik: a versenyjogi és a büntetőjogi fenyegetettség, illetve - a hatósággal való együttműködés esetén - a bírság vagy a szankció elengedése ösztökéli majd az érintetteket, hogy a versenyhatósághoz fordulva elősegítsék a kartellek felfedését. (KK)
