Életszerűtlen szabályozás
Becsüs, pénzügyi tanácsadó, CNC-marós, marketing- és reklámügyintéző és a többi OKJ-s szakma újdonsült birtokosa megnyugodhat, ugyanis nem kell munkáért kopogtatnia a vállalatoknál, a képző intézmény majd gondoskodik az állásáról. Legalábbis ezt reméli a kormány a felnőttképzési törvény friss módosításával.
Egy a napokban megjelent másfél milliárd forintos keretöszszegű pályázat révén az első szakképesítés, illetve az ötven éven felüliek számára a második szakma megszerzését, valamint a fogyatékkal élő felnőttek általános célú, nyelvi és szakmai képzését végezhetik ingyen a képző cégek, ha állami forráshoz jutnak. A szaktárca megbízásából a Nemzeti Felnőttképzési Intézet menedzseli a kiírást, amelyben már megjelennek a törvényszabta szigorítások is. Ebben többek között azt várják az akkreditált felnőttképzési intézményektől, hogy a beiskolázottakat ne csak tanítsák, hanem helyezzék is el a munkaerőpiacon. A felnőttképzési intézménynek úgynevezett foglalkoztatási megállapodást kell kötnie egy munkáltatóval, amely "látatlanban" vállalja legalább fél évig a képzésben részt vett felnőtt foglalkoztatását. Életszerűtlennek tartja a pályázat feltételeit Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke, a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ ügyvezetője. A felnőttképzők nem öncélúan oktatnak, hanem a piac, a tanulni vágyók igényeinek megfelelően - fogalmaz a szakember, aki elismeri, ez sokszor nincs összhangban a munkaerőpiac keresletével. A gazdaság igényeihez jobban igazodó képzésekkel és a hatékony forráskoordinációval egyetért az FVSZ elnöke, ám úgy véli, nem a pályázati feltételek szigorítására van szükség, inkább az akkreditált képzők számát kell csökkenteni.
A felvetés jogosságát bizonyítja, hogy tavaly a normatív támogatások hárommilliárd forintos keretösszege sem elégítette ki a képzők igényét. Az ezeregyszáz akkreditált oktatási cég és intézmény akkor több mint tízmilliárd forint összértékű pályázatot nyújtott be. A mostani keretből egymilliárd hívható le az idén, jövőre mindössze ötszázmillió forint jut. A szigorúbb pályázati feltételek mellett várhatóan kevesebben és kisebb összegekre pályáznak, így talán sokaknak fel sem tűnik, hogy az idei keret a tavalyinak csak az egyharmada. Könnyű forrásszerzési lehetőségnek tartotta sok képző ezt a támogatási rendszert, így bár a szigorítás helyénvaló, a kormány átesett a ló túlsó oldalára a túlszabályozással - hangsúlyozza Szilágyi Antal. A Szakmai Továbbképző, Átképző és Vállalkozástámogató (SZTÁV) Rt. vezérigazgatója úgy véli, most olyan cégek kedvét is elveszik a kiírók a pályázástól, akik eddig felelősen vettek részt a képzésekben.
A Perfekt Rt. vezérigazgatója szerint jelenleg a cégek akkreditációja már nem elég minőségi követelmény a képzési piacon. Szepessy Hajnalka a szakképzéssel való problémák feloldásához a foglalkoztatókkal való hatékonyabb kommunikációt szorgalmazza. Véleménye szerint a képzések utáni könnyebb elhelyezkedést a munkáltatóknak biztosított nagyobb mértékű foglalkoztatási kedvezmények inspirálnák.
Az új pályázati feltételek szerint szankció terheli a képzőt, ha nem sikerül munkát szerezni a tanulónak, vagy a féléves foglalkoztatás során nem elégedett vele az alkalmazója és elküldi, netán a tanuló saját maga mond fel. Ennek következményeként a képző cég, illetve intézmény két évig nem indulhat a munkaerő-piaci alap felnőttképzési célú forrásaiért.
