Kevés az esély az idei kamatcsökkentésre
Az általános piaci várakozások szerint az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói csütörtöki ülésükön nem engednek az Európai Parlament (EP) politikai nyomásának, és nem csökkentik a gazdaság élénkítése érdekében az irányadó kamatot - írja az eBroker.
Az EP szerdán nem fogadta el az EKB tevékenységéről szóló, a monetáris és pénzügypolitikával foglalkozó bizottság által készített jelentést. A jelentés elismeréssel illeti az EKB-t, mondván annak árstabilitásra törekvése elősegítette a gazdasági növekedést. Az EP elutasítását elemzők politikai nyomásként értékelik; így próbálja meg a parlament a gazdasági növekedést serkentő, lazább monetáris politikára szorítani a független jegybankot.
Az európai gazdaság jelenlegi problémái strukturális természetűek, és nem oldhatók meg a kamatok csökkentésével - tolmácsolta az EKB álláspontját Jaime Caruana, az EKB kormányzó tanácsának spanyol tagja egy madridi lapnak adott szerdai interjújában. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke hétfőn kategorikusan kizárta a kamatcsökkentés lehetőségét, mondván, a magas olajárak inflációs kockázatot rejtenek magukban.
Az eurózóna irányadó kamatszintje két év óta két százalék. A Reuters elemzői konszenzusa szerint a kamatszint az idén változatlan marad. Kereskedők becslései alapján a piac nagyjából 10 százalék esélyt árazott be egy idei kamatcsökkentésre, a hét elején ez még 35 százalék, június végén pedig 50 százalék volt.
Az európai jegybankra gyakorolt politikai nyomás nem fér ugyan össze az európai elvekkel, azonban a kamatcsökkentés mellett fel lehet közgazdasági érveket is sorolni.
Az EKB nem veszi figyelembe, hogy a reálkamatok emelkedtek 2003 júniusa óta, hiszen az eurózóna inflációja változatlan kamatszint mellett csökkent - mondta Jean-Michel Six, a Standard and Poor''s hitelminősítő Európával foglalkozó vezető közgazdásza. Six úgy véli, ha az EKB nem csökkent, akkor ugyanazt a hibát követi el, mint 12 éve a japán jegybank, s így nagy esélye van annak, hogy az eurózóna likviditási csapdába esik.
Rodrigo Rato, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) ügyvezető igazgatója úgy vélekedik, hogy ha az idei harmadik negyedévben továbbra is megmarad a gyenge belső kereslet az eurózónán belül, akkor erre makrogazdasági választ is kell adni, s ebben az EKB-nak is szerepet kell vállalnia. Néhány eurózóna-gazdaságban a gyengülés jeleit látjuk a második negyedévben, de szerintünk ez csak átmeneti. Ha azonban a gyengélkedés folytatódik, akkor az EKB-nak nem lenne szabad kizárnia a kamatok csökkentését - mondta Rato. (ebroker.hu)
