Ki reformálja meg a közszférát?
A jövő évi költségvetésből hatszázmilliárd forint spórolható meg a központi és az önkormányzati költségvetésekből. Ennyi ugyanis az a pufferösszeg, amely a feladatellátáshoz és a működéshez szükséges költségek tervezésekor tartalékként jelenik meg a közszférában - állítja Vadász János. A közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott a miniszterelnök számára hétfőn eljuttatott feljegyzésében komplex javaslatot tett arra, hogyan csökkenthetők a közszféra kiadásai. Az összeállított anyagban a jövő évi költségvetés tervezéséhez szükséges űrlapok is megtalálhatók voltak. Ha ezeken kellene adatokat szolgáltatniuk az intézményeknek, átláthatóvá válnának a bér- és a működési költségek. Mivel az intézmények még nem kapták meg az irányelveket a jövő évi büdzsétervezéshez, van remény a hatszázmilliárdos spórolásra, ha bevezetik az általuk javasolt feladat alapú finanszírozást.
Hogy Gyurcsány Ferenc mit reagál a javaslatra, egyelőre nem tudni, most azonban úgy tűnik, hogy a kormánymegbízotti hivatal és a miniszterelnök egymás ellen, de legjobb esetben is párhuzamosan dolgozik. Egy május 23-án kelt kormányrendelet értelmében ugyanis hat miniszter kapott megbízást a közigazgatás teljesítménynövelését és átalakítását célzó feladatok kidolgozására. Vadász János számára azonban nem delegált feladatokat Gyurcsány Ferenc. A legtöbb - és a legmeglepőbb - feladat Kiss Péter kancelláriaminiszterre, valamint Lamperth Mónika belügyminiszterre hárul majd. Nekik kell kidolgozniuk a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását, holott az egységes közszolgálati törvény immár harmadik éve készül. Az első tervek szerint 2004 nyarán vezették volna be az új szabályozást, a következő dátum az idei év január elseje volt. Ám most márciusban ismét módosult az időpont, méghozzá 2006 elejére, majd Vadász János lapunknak tegnap úgy nyilatkozott, hogy jövő év márciusában lát csak reális esélyt a bevezetésre. Az elkészült javaslat egyelőre nem jutott túl a közigazgatási államtitkári egyeztetésen, így a társadalmi párbeszéd sem kezdődhetett el róla.
Vadász János lapunknak elismerte, hogy a közszférában ugyanazokat a problémákat kell kezelni, mint a versenyszférában. A közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyon kívül az összes foglalkoztatási forma megtalálható, így a vállalkozói és a megbízási szerződések is. Véleménye szerint a nyolcszázezer fős létszámon belül mintegy százezren dolgoznak kényszervállalkozóként. Az egységes szabályozás a tervek szerint rendezné a káoszt, mivel az új közszolgálati jogviszony az összes többit megszüntetné. A munkaidő rugalmassá tétele szintén csökkentené a feszültségeket, így a kormánymegbízott a részmunkaidő, valamint a távmunka alkalmazását is szorgalmazza a közszférában.
A jelenlegi költségvetésben 1584 milliárd jut a közszféra rendszeres juttatásaira, a nem rendszeresekre 388 milliárd forint. A megspórolható hatszázmilliárdból körülbelül kétszázat ez utóbbiból takaríthatna meg a kormány - állítja Vadász János. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint tavaly egy főtisztviselő keresete több mint bruttó 726 ezer forint volt havonta, illetményének átlaga további 490 ezer forint. Az új szabályozás többek között azért sért komoly érdekeket a közszférán belül, mivel átalakítaná a béreket. Bár a havi kereset, valamint az illetmény 65 százaléka garantált lenne, a fennmaradó húsz százalék a teljesítmény függvényében változna, a további 15 százalék pedig csak szakmai többletvállalás esetén járna.
A reformért felelős szakember úgy látja, létszámcsökkentés révén is faraghatók a kiadások. A központi szerveknél, a háttérintézményeiknél, a közhasznú társaságoknál apasztható a létszám. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára szerint a létszám természetes módon is csökkenni fog. A közigazgatás korfája ugyanis elöregedett, 2008-ig a százezer körüli köztisztviselői karból körülbelül harmincezren érik el a nyugdíjkorhatárt. A miniszterelnök utasítására a belügyminiszternek a köztisztviselői kar vérfrissítésére is javaslatot kell tennie év végéig. Az utánpótlás biztosítására egy úgynevezett versenyvizsgarendszer bevezetését tervezi a kormány.
Értesülésünk szerint egy decentralizációs kormánybiztos munkájára is számít Gyurcsány Ferenc a reformok során. Ez a titulus azonban nem Vadász Jánost, hanem a kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint az exkormányfő, Medgyessy Péter által kinevezett Sárközy Tamást takarja. A jogászprofesszornak július 31-ig kell véglegesítenie az egyszerűbben és hatékonyabban működő központi közigazgatási struktúra kialakítására és a decentralizációra vonatkozó javaslatát.
