Kóka: ha nőnek a reálbérek, az ország veszít a versenyképességéből
Ha egy országban nőnek a reálbérek, akkor az az ország veszít a versenyképességéből, főleg akkor, ha korábban az olcsó termelésre koncentrált - jelentette ki a gazdasági miniszter a Fidesz kezdeményezésére megrendezett "Propaganda és valóság a magyar gazdaságban" című keddi parlamenti vitában.
Kóka János leszögezte: Magyarországon ma már magas hozzáadott értéket szeretnénk előállítani, ami magában hordozza azt az előnyt, hogy többet tudunk fizetni az embereknek. Ha többet fizetünk az embereknek, akkor a versenyképességünknek bizonyos jelzőszámai romlanak - tette hozzá. "Ennek az eredménye az, hogy 2000 és 2004 között romlott Magyarország versenyképessége" - jegyezte meg, és hozzátette: nincs olyan gazdasági minősítő intézet, amely Magyarország azóta tapasztalt versenyképességi javulását ne ismerné el. Az ellenzék azon kijelentésére, miszerint Magyarország egyre rosszabb besorolást kap a hitelminősítő intézetektől, azt mondta: ez nem igaz, Magyarország minősítése nem romlik.
A miniszter jelezte: az autópálya-építés mögötti elsődleges szándék az, hogy azok a térségek, ahová korábban nem jött a befektetés, ahol korábban nem fejlődött a gazdaság, mert "földrajzi zsákutcában voltak", ott is működésbe lendüljön a gazdaság. Kijelentette: nem igaz az ellenzék azon állítása, miszerint a kormány nem hívta le az európai uniós forrásokat, nem igaz az, hogy késedelemben vagyunk. Az első tizenöt hónapban a rendelkezésre álló források csaknem hatvan százalékát lekötöttük - mondta. A szaktárca vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós finanszírozás alapvető jellege az utófinanszírozás: egy feladatot az unió akkor fizet ki, amikor már elkészült valami. Akkor tudunk egy utat finanszíroztatni, ha az út elkészült, és nem addig, amíg építés alatt van - intézte szavait az ellenzéki képviselőkhöz.
Az ország helyzetéről elmondta: nő a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság, nő az aktivitás, nő az álláskeresők száma és nő a betöltetlen álláshelyek száma. "A munkanélküliség növekedése önmagában nem szemlélhető, hiszen csak azt jelenti, hogy mennyien jelentkeznek be a munkanélküli ellátás rendszerébe" - jegyezte meg. Egyre többen találnak állást maguknak - mondta, hozzátéve, hogy 2004-ben 215 ezer új munkahely jött létre, és emellett 168 ezer munkahely szűnt meg. Elmondta, hogy általában olyan munkahelyek szűnnek meg, ahol alacsonyabb a hozzáadott érték, ahol a versenyképességi előnyt nem sikerült fenntartani. (hirado.hu - MTI)
