Magyar egyetemeken akarnak tanulni a külföldiek

Az uniós csatlakozás után népszerűbbé vált a Műegyetem az európai cserediákok körében - tudtuk meg Grosschmidné Ferencz Rózsától, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem angol nyelvű képzésének felvételi irodavezetőjétől. Hozzátette: ezzel párhuzamosan egy kedvezőtlen tendencia is megmutatkozott. Mind több diák jelentkezett az elmúlt egy évben Ázsiából, akiknek a menekülés volt a fő szempont. Számukra EU-csatlakozásunkkal nyitottabbá vált az út nyugat felé. Komoly kihívást jelent, hogy még időben ki tudják szűrni az ilyen jelentkezőket - jegyezte meg az irodavezető.

A Műegyetemen évente mintegy 500-600 külföldi hallgató tanul. Ebből mintegy négyszáz fő önköltséges képzésben vesz részt. A különféle csereprogramokon keresztül pedig évente 150-200 diák érkezik. Ők egy, legfeljebb két szemesztert hallgatnak Budapesten.

Most, hogy a cserediákok körében egyre népszerűbbé válik az egyetem, bizonyos arányeltolódás figyelhető meg - mondta Grosschmidné Ferencz Rózsa. Megjegyezte: az angol nyelvű képzést az önköltséges diákok tartják fenn, ezért a csereprogram keretében érkezők is csak azokra a tantárgyakra, szakokra tudnak jelentkezni, amelyeket a fizetősöknek megnyitottak. Egyébként lényegében az egyetem minden kara indít évente angol nyelvű képzést is.

A BME az iráni hallgatók körében a legnépszerűbb. Évente több mint százan érkeznek a közel-keleti országból, főleg azért, mert a politikai helyzet miatt nem mehetnek az Egyesült Államokba vagy Angliába tanulni. Ciprusról azért érkezik hasonlóan sok diák, mert ott sokáig csak főiskolai szintű műszaki képzés létezett, és a BME kiegészítő képzésére érkezőknek beszámítják otthoni tanulmányaikat.

A Semmelweis Egyetemre jelentkező külföldiek száma is jelentősen megnőtt az elmúlt egy évben - mondta lapunknak Ványi Olga, az egyetem külföldi hallgatók titkárságának csoportvezetője. Bár az angol nyelvű képzésen is tapasztaltak bizonyos mértékű emelkedést, igazi megugrást a német nyelvűnél könyvelhettek el. Itt ugyanis az EU-csatlakozás után mintegy négy-ötszörösére emelkedett a jelentkezők száma.

Noha a 160 fős angol, illetve 180 fős német kezdő létszámot egyelőre nem tudják bővíteni, a tendencia mégis kedvező, hiszen így nagyobb körből tudnak válogatni. A jelenlegi összlétszám az általános orvos-, fogorvos- és gyógyszerész-tudományi karok angol nyelvű képzésén 846 fő, míg a német nyelvű programokon az általános orvosi és a fogorvosi karon 388 hallgató tanul.

A német nyelvű képzésre döntő többségben német állampolgárok járnak, az angolul tanulók csoportja sokkal nemzetközibb társaság - jegyezte meg Ványi Olga. A legtöbben Izraelből (362) és Norvégiából (145) érkeznek, de sokan jönnek Svéd- és Görögországból, Ciprusról, az Egyesült Államokból, Kanadából és Iránból. A tanulmányaikat teljes egészében a Semmelweis Egyetemen végzők mellett természetesen évről évre nagy számban érkeznek cserediákok is.

Bár a Közgázon is nőtt valamelyest a cserediákok száma a tavalyi tanévben, ez csak kis részben magyarázható az EU-csatlakozással - mondta Csala Judit, a Budapesti Corvinus Egyetem Erasmus-koordinátora. A létszámnövekedés inkább abból adódik, hogy új egyetemközi partneri kapcsolatokat sikerült tető alá hozni. Megjegyezte: a külföldi cserediákok számának növekedése évek óta tapasztalható tendencia.

Bár az egyetemi integráció következtében a természettudományi karok - azaz a volt Kertészeti Egyetem - is nyitva állnak a cserediákok előtt, ide viszonylag kevesen érkeznek. A külföldiek körében továbbra is a gazdálkodási és a társadalomtudományi tanulmányok számítanak a legnépszerűbbnek - mondta Csala Judit.

A Corvinus Egyetem International Studies Centerben elmondták: az évi 300 fő cserediák mellett körülbelül ugyanennyi önköltséges külföldi hallgató tanul az intézményben. A legtöbben Németországból érkeznek az angol nyelvű képzésre, míg az önköltséges diákok főként az USA-ból és Kínából jönnek. A Közgázon is létezik német nyelvű képzés, amelyet a passaui egyetemmel közösen bonyolítanak le.

A lapunknak nyilatkozók közül többen is elmondták, hogy a külföldi képviseletek mellett egyre fontosabb az intézmények internetes jelenléte, mind többen jelentkeznek ugyanis az egyetemekre online módon.