Miért hallgatták le Kulcsár Attilát?

Kedden Kulcsár Attila számára is megkezdődött az iratismertetés. A húszmilliárdos sikkasztással gyanúsított bróker várhatóan a jövő hét végéig tanulmányozza a róla elhíresült ügyben keletkezett iratokat. Zámbó Gyula ügyvéd szerint az első napon sem őt, sem védencét nem érte meglepetés.

A Népszabadság úgy tudja, az iratismertetés keretében a rendőrség azokat a dokumentumokat is a gyanúsított és védője elé tárta, amelyekből kiderül - de legalábbis kikövetkeztethető -, hogy pontosan mikortól és miért hallgatta le a titkosszolgálat Kulcsár telefonját. Az iratok tanúsága szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal Szász Károly bántalmazása után a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete elnöke támadóinak felderítése érdekében kért és kapott miniszteri engedélyt telefonlehallgatásra. Miután Szász a Pannonplast-ügyet sejtette bántalmazásának hátterében, a titkosszolgálat mindazoknak a telefonját ellenőrzés alá vonta, akik valamilyen módon összefüggésbe hozhatók voltak a cég PSZÁF által törvénytelennek minősített részvényfelvásárlásával. Mivel a tranzakciót Kulcsár bonyolította le, neve az elsők között került fel a lehallgatandók listájára.

Úgy tudjuk, a lehallgatások több olyan beszélgetést rögzítettek Kulcsár és egyes ügyfelei között, amelyek igazolják, hogy a magukat az alkusz áldozataiként beállító befektetők közül többen is pontosan tudták, milyen tranzakciókhoz asszisztálnak, és azt is, hogy a nekik juttatott extrahozam nagy valószínűséggel nem törvényes befektetésekből származik. Csakhogy a szóban forgó lehallgatási jegyzőkönyvek zömét a bíróság előtt már nem használhatják fel a hatóságok. Egy részüknek már csak a leirata létezik, az eredeti hangfelvétel nem. Márpedig - egybehangzó rendőrségi és ügyészségi információk szerint - a bíróságok csak akkor fogadják el a lehallgatási jegyzőkönyveket bizonyítékként, ha azoknak az eredeti hanganyaga is rendelkezésre áll. Vannak azonban olyan gyanúsítottak is, akiknek az esetében akkor sem használhatók fel a titkosszolgálati anyagok, ha megvannak az eredeti hangfelvételek. A bírósági gyakorlat megköveteli ugyanis a célhoz kötöttséget. Ez azt jelenti, hogy például az objektumvédelemre kért lehallgatási engedélyt az ügyészség nem használhatja fel sikkasztás, pénzmosás vagy okirat-hamisítás bizonyítására.

Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszterelnöki hivatali politikai államtitkár már hónapokkal ezelőtt jelezte a Népszabadságnak adott interjújában, hogy emiatt törvénymódosítást kezdeményeznek. Ez azonban eddig nem történt meg. (www.nol.hu)