Szolgáltató központok boomja várható Magyarországon

Az idén tavasszal mintegy húsz regionális szolgáltató központ létesítését célzó projekt volt folyamatban Magyarországon; javarészt német, holland, belga és USA-beli cégek 700 ezer és 4 millió euró közötti befektetéssel terveznek létrehozni egyenként 25-1000 munkahelyet teremtő központokat, főként Budapesten. A többi közt ez is kiderül abból a tanulmányból, amelyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából az Ariosz Kft. készített a nemzetközi termeléskiszervezés Magyarországra gyakorolt hatásairól.

Magyarországon 2000 táján jelentek meg az első ilyen központok, csak 2002-2003-ban 26 létesült nálunk. Ugyan világ-, illetve európai összehasonlításban még viszonylag csekély ez a szám, ám régiónkon belül vitathatatlan az elsőbbségünk. Az említett két évben - az UNCTAD szerint - térségünkben 91 ilyen központot létesítettek, ennek közel harmadát nálunk.

Olyan vállalatok fémjelzik e trendet idehaza, mint az EDS, az IBM, a Sykes, a GE, amelyek egyenként 500-1500 munkahelyet teremtettek, s tevékenységüket folyamatosan bővítik. Ezen túl mintegy tucatnyi multi is létesített 50-500 fős regionális szolgáltató központot Magyarországon (így a Diageo, az Avis Europe, az Exxon Mobil). A legnépszerűbb területek közé a regionális pénzügyi szolgáltatás, a HR, az ügyfélszolgálat, a back-office jellegű tevékenység, s nálunk ugyan egyelőre kisebb mértékben, de már van informatikai feladatokat ellátó központ is.

E térségi szolgáltató központoknak sok közös jellemzőjük van. Viszonylag kis tőkével lehet létesíteni őket, s alacsony költséggel beindítani tevékenységüket. Sok - kvalifikált - munkahelyet hoznak létre, elsősorban diplomásokat, s idegennyelv-tudással rendelkezőket alkalmaznak. Általában a tulajdonos saját leányvállalatait kiszolgáló központok létesülnek Magyarországon, amelyek ügyfelei zömmel határon túli cégek, többnyire a közép-európai régión belüliek.

Szakértők szerint a már működők mellé betelepülők tovább specializálódott tevékenységet folytató cégek lehetnek. A tanulmány készítői szerint az üzletág fejlődésének várhatóan külön lendületet adnak a különböző állami hivatalok és közegészségügyi intézmények által tervezett nagy kiszervezési projektek.

Magyarországra 2000 óta a beáramló külföldi működő tőke több mint fele a szolgáltató ágazatokba érkezett. Ez a szektor adja a GDP 62 százalékát, és biztosítja a munkahelyek mintegy háromötödét. Ezen belül az üzleti szolgáltatások 20 százalékkal járulnak hozzá a GDP-hez és 9 százalékát adják a munkahelyeknek. A magyar szolgáltatásexport az áruexport 22 százalékát teszi ki (Ausztriában 44 százalékot).

Az üzlet óriási, a harc is nagy, nem véletlenül. Magyarországon is kaphatnak a létesítésükhöz támogatást (annak egy speciális formáját is, a nagyberuházásokhoz kínált egyedit). Évi 10 százalék körüli az éves bővülési dinamika, 2002-ben 110 milliárd dollár volt az üzletifolyamat-kiszervezési bevétel, s a Gartner piackutató szerint 2007-re ez az összeg 173 milliárd dollárra nőhet. A kiszervezett ügyfélszolgálati munka piaca a világban tavaly 8,4 milliárd dolláros értéket képviselt, az idén 12,2 milliárdra nőhet.

vélemény



Garamhegyi Ábel

A GKM helyettes államtitkára

"Az év második felében a regionális szolgáltató központok létesítésére vonatkozó befektetői döntések bejelentése lesz a sláger. Erre utal az ilyen megkeresések számának alakulása, s a folyó tárgyalások státusa. Miközben a termelőágazati befektetők - nemcsak gazdasági okokból, hanem a jövő évi választásokra tekintettel - a jelek szerint az óvatos kivárásra játszanak, addig a szolgáltató központok létesítése gőzerővel halad. Magyarországon jobbára közepes méretű központok létesülnek - ahogy az Ernst & Young idei európai befektetési felmérése mutatja -, egy befektetésre átlagosan 227 munkahelyteremtés jut. Beigazolódott, helyes volt a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházások egyedi támogatásának regionális szolgáltató központokra vonatkozó befektetési minimumát 25 millió forintról 10 millióra csökkenteni. "



Kilián Csaba

Az ITDH befektetési igazgatója

"A regionális szolgáltató központok nem elsősorban a létesítésükhöz befektetett működő tőke nagysága miatt jelentősek, hiszen alapítási és beindítási költségük egy termelőberuházáshoz képest minimális. Általában az ingatlant bérlik, a működéshez szükséges infrastruktúrát pedig vagy bérlik, vagy maguk hozzák be az országba. Jelentőségük a létrehozott új, kvalifikált munkahelyek számában van. Az ágazatot ennek fényében kell kezelni. Egyelőre Budapestre fókuszálnak ezek a befektetők, ám szándékunk, hogy a vidék, főként a nagy egyetemi városok felé tereljük őket, ahol rendelkezésre áll a diplomás, kvalifikált, nyelveket beszélő munkaerő. Megyei szinten is támogatást élvez az ITDH ilyen irányú erőfeszítése, s az egyetemek is nyitottak, jó az együttműködésük a vállalatokkal, s van olyan is, amely felajánlotta speciális képzés indítását."



Kajzinger Ervin

Az IHM főosztályvezető-helyettese

"A kilencvenes években Magyarország kiválóan teljesített az FDI hazai beruházásokban történő felhasználásában. Megfigyelhető, hogy a magyar gazdaság feljebb lép az értékláncon. Minden lehetőség megvan arra, hogy a régió vezető outsourcing-offshoring befogadó állama legyünk. Az országnak megvannak az adottságai, hogy minél több, az it-hez kapcsolódó szolgáltatást kínáló regionális központ betelepülését vonzza. Nem tudunk, és nem is kell például Indiával versenyeznünk, ám hazánkra ott is felfigyeltek: Indiában cikkeznek arról, hogy Magyarország versenytársként léphet fel a nemzetközi színtéren a szolgáltató központok befogadójaként. Ma már nem a nagy befektetést igénylő hagyományos zöldmezős beruházások jellemzők, hanem a nagyobb hozzáadott értéket termelő invesztíciók. Ezek - többek között - a friss diplomások számára vonzó nemzetközi karrierlehetőséget is jelenthet."