Újabb uniós pénzek veszélyben
Az EP regionális bizottsága támogatja azt a brüsszeli javaslatot, hogy a 2000-2006-os időszak 18 milliárdjáról 2007 és 2013 között 62,99 milliárd euróra emelkedjen a kohéziós alap kerete, amely így a közösségi GDP 0,41 százalékát tenné ki. Az EP a strukturális és kohéziós támogatások szabályozásának módosításáról részben egyetértési, részben együttdöntési eljárás keretében határoz az Európai Bizottsággal.
Az n+2-es szabály értelmében a megítélt támogatást két éven belül fel kell használni, különben elvész. Az általában hosszas előkészítést igénylő környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat támogató kohéziós alap esetében jelenleg nincs ilyen megszorítás. A kiterjesztés támogatói azzal érvelnek, hogy a régi EU-tag kohéziós országok rengeteg pénzt hagytak az alapban. A nemcsak ebben a kérdésben, de a támogatási rendszer átalakításának legtöbb pontjával kapcsolatban is egységes állásponton lévő magyar EP-képviselők azonban legalább 3-4 éves átmenetet tartanának szükségesnek - mondta lapunknak Pálfi István néppárti euroatya.
Pálfi nemcsak az EP magyar pártjai, de a visegrádi országok közötti összetartást is kiemelte. Az együttműködést már csak az arra utaló jelek is indokolttá tették, hogy a régi EU-tag kohéziós országok az újak rovására igyekeznek pozícióikat megőrizni. Ők járhatnának jól például azzal a javaslattal, hogy a fel nem használt pénzeket az adott költségvetési fejezeten belül átcsoportosíthatnák, vagy hogy az eddigi szabályoktól eltérően az EU a jövőben nem támogatná a hozzájárulásával megvalósuló beruházások áfarészét. Ez utóbbi kitétel az önkormányzatok és az állami szféra lehívási képességét jelentősen rontaná, és ahhoz vezethet, hogy a forrásokat inkább a nagyobb tapasztalatú és több előkészített projektet létesített régi tagországok használhatják fel.
Az új tagállamok pénze csökkenne azzal is, ha a bővítés úgynevezett statisztikai hatása miatt (vagyis hogy a belépők rosszabb GDP-mutatói miatt több régi tag már nem jogosult a kohéziós forrásokra) rosszul járó országokat egy átmeneti időszak alatt részben kompenzálnák. Ezt azonban a magyar képviselők is el tudják fogadni, hiszen később hazánk is hasonló helyzetbe kerülhet.
Komoly fenntartásai vannak viszont a néppárti magyar képviselőknek az állami és magánegyüttműködéssel megvalósuló projektek (PPP) uniós támogathatóságával kapcsolatban. Az önkormányzatok eladósodottságára tekintettel valóban szükséges a magántőke bevonása, de versenyszabályok nélkül a korrupció és az erőfölénnyel való visszaélés veszélye egyaránt nagy - vélekedett egy átmeneti időszak mellett érvelve Pálfi. A szocialisták ezzel szemben azonnal utat nyitnának a PPP-projektek előtt.
A magyar képviselők pártállástól függetlenül küzdenek azért, hogy minél több forrást lehessen a projektek előkészítésére felhasználni. Magyar érdek annak elfogadtatása is, hogy a lakótelepek és társasházak környezetvédelmi és energiahatékonysági felújítása támogatható legyen a regionális fejlesztési alapból.
Pálfi István szerint még a néppárti képviselők körében is eltérők a vélemények arról, hogy ezen kérdések közül mennyi esetében születhet az ország számára kedvező döntés.
