Válaszúton a környezetvédelem
Nagy vita tört ki az Európai Bizottság vezetői között a környezetvédelem és a versenyképesség javítása viszonyáról. José Manuel Barroso bizottsági elnök személyes közbeavatkozására elhalasztották két fontos környezetvédelmi előterjesztés július 20-i közzétételét, ehelyett aznap "orientációs vitát" tartanak a javaslattervezetekről. "Az elnök konszenzust szeretne elérni, vagyis hogy ne legyen megosztott a bizottság" - magyarázta Barroso húzását szóvivője az AFP szerint.
A két előterjesztés a tengerek védelméről és a levegőminőségről szól. Olyan előírások bevezetését javasolják, mint például az agrártermelők ammóniumkibocsátásának korlátozása és a szén-dioxid-kvóták rendszeréhez hasonló ammóniumkvóták felállítása. Az előterjesztéseket jegyző Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos büntetéseket vetne ki az üzemanyagtöltő állomások ózonkibocsátására, és szennyezési pótdíjat róna ki a levegőt erősen terhelő járművekre is.
A hatástanulmányok szerint a két előterjesztés megvalósítása évente 5,9-14,9 milliárd euró közötti terhet róna a vállalati szférára és a fogyasztókra a 2020-ban lejáró átmeneti időszakok után - számolt be a Financial Times. Barroso és a szintén vállalkozáspárti Günter Verheugen versenyképességi és Charlie McCreevy belső piaci biztos ezért nem ért egyet Dimasz terveivel, mivel szerintük a gazdasági növekedés előfeltétele a hatékony környezetvédelemnek - számol be az EurActiv. Dimaszék viszont ahhoz a régebbi hivatalos bizottsági irányvonalhoz ragaszkodnak, amely szerint a fenntartható fejlődés során a növekedés és a környezetvédelem egyformán fontos. (Csak összehasonlításként: a sokak által szintén túlságosan "zöldnek" és ezért versenyképesség-rontónak tartott új vegyianyag-szabályozási terv, a REACH tizenegy év alatt csak 2,2 milliárd euró terhet jelentene a cégeknek.)
A Greenpeace és a Föld Barátai nevű zöldszervezet viszont arra intette a bizottságot, hogy az euroszkepticizmus további erősödéséhez vezet, ha az EU viszszanyesegeti környezetvédelmi ambícióit.
