Sokan vennének francia sztrádát
Dominique de Villepin kormánya magántársaságoknak kívánja eladni a nagy francia autópálya-vállalatokban még meglévő részesedéseit, hogy csökkenteni tudja az államadósságot, illetve fedezetet teremtsen a további köz- és vasúti infrastruktúra-fejlesztéshez. A tervezett ügylet magán viseli a francia gazdaságirányítási és politikai gyakorlat minden fontos jegyét: a kormány megtartja a fizetős autópályákon alkalmazandó tarifák megállapításának jogát, a vevőknek megtiltja, hogy adóssággal terheljék meg a létesítményeket, s a pályázóknak emellett titokban kell tartaniuk ajánlataik részleteit.
A pályázatok beadásának határideje hétfő este 18 órakor járt le, a kiírás szerint a jelentkezőket 48 órán belül tájékoztatják arról, hogy a beadványuk megfelelt-e az előírásoknak, és ennek megfelelően versenyben vannak-e még. A Reuters szerint a pénzügyminisztérium 18-ban jelölte meg a résztvevők számát, neveket azonban nem közölt. A Bloomberg úgy tudja, hogy a végleges elbírálás történhet akár egy rövidített listán szereplő cégek ismételt ajánlatainak bekérésével, emellett elképzelhető a részesedések nyílt piaci értékesítés formájában való eladása. A kormány arra számít, hogy a bevétel akár a 13 milliárd eurót is elérheti.
A korábban állami tulajdonú francia autópálya-infrastruktúrából először 2002-ben adtak el részesedéseket. Ennek folytán mára a déli hálózatból (ASF) 50,4 százalék, a délkeletiből (APRR) 70,2 százalék, az északiból (Sanef) 75,7 százalék maradt a kormány kezében. A szóban forgó létesítmények rendkívül vonzóak a befektetők számára, mert az egyre duzzadó járműfolyam állandó és magas nyereségtartalmú bevételt biztosít. A déli hálózatra például évente 11 millió jármű hajt fel, a Lyon és Marseille közötti, 316 kilométeres szakasz egyszeri igénybevétele 20 euróba kerül. A fuvarozók és turisták mégis egyaránt ragaszkodnak az autópályákhoz, mert az alsóbbrendű utakon engedélyezett 90 helyett 130 kilométeres óránkénti sebességgel lehet rajtuk haladni.
Kiszivárgott értesülések szerint a pályázók között ott van a francia Eiffage és a Vinci; utóbbi a déli hálózatból máris birtokol 23 százaléknyi hányadot, amelyet már hosszabb ideje szeretett volna többségi részesedéssé tenni. Az olasz Autostrade egy francia bankkal együtt pályázott. A nagy spanyol építőcégek közül vételi igényt jelzett az Abertis, a Sacyr, a Sintra és az FCC. A Macquarie személyében van ausztrál pályázó is, meglepőnek látszik viszont, hogy német befektető nincs a megnevezettek között.
A privatizációt a kormány támogatja, súlyos ellenvetések azonban a politikai jobb- és baloldalról egyaránt elhangzanak. A jobboldali centrista UDF vezetője, Francois Bayrou súlyos hibának minősítette, hogy rövid távú megfontolások alapján eladják a jól jövedelmező infrastruktúrát. A szocialisták szóvivője a mostani lépést ugyanolyan súlyos hibának minősítette, mint amilyet az autópálya-privatizálást eredetileg meghirdető - szintén szocialista - miniszterelnök, Lionel Jospin elkövetett.
