Zelenszkij bosszút fogadott Putyin ellen a dróntámadások után – most válhat valódi pokollá az orosz-ukrán háború
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVolodimir Zelenszkij ukrán elnök utasította a hadsereget és a titkosszolgálatokat, hogy készítsék elő az orosz támadásra adható lehetséges válaszlépéseket.
Zelenszkij bosszút fogadott Putyin ellen a dróntámadások után – most válhat valódi pokollá az orosz–ukrán háború
A felszólítás előzménye, hogy brutális támadáshullám rázta meg Ukrajnát az elmúlt két napban. Oroszország több tucat rakétát és több száz drónt indított az ország ellen, a legsúlyosabb csapás pedig Kijevet érte.
A támadás következtében legalább 13 ember meghalt, további 45 megsérült, miközben a mentőalakulatok még órákkal később is túlélők után kutattak a romok alatt.
A legsúlyosabb pusztítást a főváros egyik keleti kerületében okozta egy becsapódó rakéta, amely miatt részben összeomlasztott egy nagy lakóépületet. A mentők eddig 11 embert élve emeltek ki a törmelékek közül, de a hatóságok szerint még legalább 17 ember eltűntként szerepel. A halálos áldozatok között két gyermek is van, egyikük mindössze 12 éves volt. A támadás után Kijev vezetése május 15-re gyásznapot hirdetett.
A támadás röviddel hajnali 1 óra előtt kezdődött, és az első robbanások Kijevben hajnali 3 óra körül hallatszottak. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról számolt be, hogy egy lakóépület egyes részei összeomlottak a Darnyickij negyedben.
„Tizennyolc lakás megsemmisült. Mentő- és kutatóakció folyik. Az előzetes információk szerint 11 embert mentettek ki az épületből” – mondta Klicsko. A támadás miatt Kijev gyásznapot hirdetett május 15-én, pénteken, félárbocra eresztve a zászlókat, és betiltva minden szórakoztató rendezvényt. A törmelék tüzet és károkat okozott lakó- és kereskedelmi épületekben több városrészben, az energetikai infrastruktúrát is megtámadták, ami a vízellátás megszakadásához vezetett Kijev bal partján – írta a The Kyiv Independent.
Több száz kamikaze drónnal támadták az oroszok Kijevet
Az ukrán légierő szerint az oroszok összesen 56 különböző típusú rakétát lőttek ki, köztük Iszkander ballisztikus rakétákat és Kinzsal hiperszonikus fegyvereket.
Emellett 675 kamikaze drón is támadta az országot.
A hivatalos adatok szerint a drónok 94 százalékát sikerült megsemmisíteni vagy eltéríteni, a rakéták esetében azonban drámai a különbség: az ukrán védelem csupán a rakéták 7 százalékát tudta elfogni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kemény hangvételű üzenetben reagált a történtekre. Az X-en közölte, hogy utasította az ukrán hadsereget és a különleges szolgálatokat a lehetséges válaszlépések kidolgozására. Bár részleteket nem árult el, kijelentése egyértelmű utalás lehet arra, hogy Ukrajna újabb nagy hatótávolságú csapásokat készíthet elő orosz célpontok ellen. Az elnök szerint ez egy szándékos terrorista taktika az oroszok részéről, akik egy bizonyos időszak alatt drónokat és rakétákat halmoztak fel, és szándékosan úgy számították ki a csapást, hogy annak hatóköre jelentős legyen, a lehető legnagyobb nehézségeket okozva a légvédelmünknek.
A halálos támadások mindössze néhány nappal azután történtek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök uralkodása legszerényebb győzelem napi parádéja után megváltoztatta hangnemét az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Azt hiszem, az ukrajnai háború a végéhez közeledik
– mondta Putyin május 9-én újságíróknak. A nyilatkozat széles körű figyelmet keltett, mivel négy év alatt ez volt az első ilyen jellegű esemény – írja a The Kyiv Independent. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy Putyin kijelentéseit nem szabad úgy értelmezni, hogy feladta háborús céljait. Moszkva főbb tárgyalási követelései változatlanok: területi engedmények és a megszállt területek elismerése.
Az ukrán államfő a támadások után május 15-öt gyásznapnak nyilvánította.
Először szólaltak meg az oroszok a kárpátaljai támadás után: elmagyarázták, miért tették – ezek voltak a célpontok
Újabb súlyos orosz támadásokról érkeztek hírek Ukrajnából, a célpontok között energetikai és közlekedési objektumok is szerepeltek. Az orosz közlés alapján könnyen lehet, hogy a Kárpátalját érintő csapásokra utalt a moszkvai hadijelentés.
Az elnök szerint Oroszország szándékosan halmozta fel a drónokat és rakétákat, majd úgy időzítette a támadást, hogy a lehető legnagyobb káoszt és pusztítást okozza. Úgy fogalmazott: ez „tudatos terrorista taktika”.
Különösen aggasztónak nevezte, hogy az egyik becsapódó H–101 típusú cirkálórakétát az idei második negyedévben gyártották. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy Moszkva a nyugati szankciók ellenére továbbra is hozzájut a rakétagyártáshoz szükséges alkatrészekhez és technológiákhoz.
Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha közben kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését is.
A politikus szerint a civil lakosság elleni támadások és a humanitárius személyzet veszélyeztetése miatt erős nemzetközi reakcióra van szükség.
A támadás hajnalban kezdődött. Az országos légiriadó után néhány órával robbanások rázták meg Kijevet, miközben a légvédelem megpróbálta lelőni a beérkező drónokat és rakétákat. Több városrészben is tüzek keletkeztek, autók égtek ki, irodaházak és lakóépületek sérültek meg.
Az energiaellátás sem úszta meg a csapást. Az ukrán DTEK energetikai vállalat közölte, hogy megsérült egy nagyfeszültségű vezeték és egy transzformátorállomás is. Kijev bal partján ideiglenesen a vízellátás is akadozott.
A helyszínen tartózkodó túlélők megrázó jelenetekről számoltak be. Egy nyugdíjas férfi azt mondta, saját szemével látta a rakétát becsapódni a szemközti épületbe. A detonáció ereje hátralökte, az ablakok kitörtek, miközben mindenhol tüzek és segélykiáltások hallatszottak.
Orbán Anita bekérette az orosz nagykövetet, Moszkva azonnal reagált: rendezni kell Kárpátalja helyzetét
Újabb diplomáciai egyeztetés zajlott a Külügyminisztériumban az orosz-ukrán háború fejleményeiről. A hangsúly a kárpátaljai támadások értelmezésén és a lehetséges rendezési kereteken volt.
