Ötletadó tapasztalatcsere
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) budapesti székházában szeptember 22-én megrendezett tanácskozás keretében a balti államokban, Bulgáriában, Cseh-, Észtországban, Magyarországon és Szlovákiában működő német külkereskedelmi kamarák képviselői politikusokkal és tudományos szakemberekkel vitatták meg az egyes országok előnyeit és hátrányait a befektetőknek kínált környezet szempontjából. Számos közös vonásuk van az országoknak, főként az államháztartási hiány, a munkaerő-piaci helyzet és a képzési rendszerek kapcsán - mondta Wolfram Klein, a DUIHK ügyvezetője, aki szerint az adott ország sajátosságaival, így például a jellemző mentalitással magyarázható különbségek gyakran a részletekben mutatkoznak meg.
Erre tekintettel kiemelt jelentőségű a külkereskedelmi kamarák egymás közötti tapasztalatcseréje - vélte Mitko Vassilev, a szófiai Német-Bolgár Kamara vezetője, akinek országa ugyan még az uniós tagjelöltek között szerepel, de bízik a 2007. januári felvételben. Bulgáriának a szomszédjaihoz mérten jó gazdasági mutatói vannak: a kereskedelmi forgalom 2004-ben 20 százalékkal bővült, és az idén ezt is túl kívánják szárnyalni, a munkanélküliségi ráta pedig az egykori 19-ről 12 százalék alá csökkent, és a bruttó hazai termék folyamatos, öt százalékra tehető bővülése is bizakodásra ad okot."
Szlovákia még nem ért el ilyen arányt a foglalkoztatásban, a munkanélküliség még mindig 18 százalékos. Ennek ellenére az alacsony, háromszázalékos infláció és az öt százalékot meghaladó növekedés mutatja, hogy Magyarország északi szomszédja rohamos változásokon ment keresztül, ráadásul még a reformok éllovasának is mutatkozik - vélte Michael Kern, a Német-Szlovák Kamara vezetője, de egyben figyelmeztetett is azokra a veszélyekre, amelyek a szinte kizárólagosan a járműgyártásra összpontosító politikával járhatnak. A cél ezért az kell legyen, hogy elmozduljanak az ipari monokultúrától, és több kis- és középvállalati befektető legyen. Véleménye szerint a kutatás és a fejlesztés területét is fokozottan kell fejleszteni. Szlovákia nem lehet többé Nyugat-Európa kihelyezett összeszerelő műhelye, hanem korszerű, tudás alapú társadalommá kell fejlődnie - hangsúlyozta a pozsonyi német kamara vezetője.
Csehországban a közös kutatási és fejlesztési projekteknél már jól működik a kapcsolat a gazdaság és a tudomány szereplői között - jelentette ki Dieter Mankowski, a prágai Német-Cseh Kamara vezetője.
Az országnak előnyt jelent a szolgáltatók termelékenysége, amely 2004-ben elérte a németországi szintet, ezzel szemben az értékesítési és kereskedelmi társaságoknál ez az arány még 75 százalékos. Csehországban legfőképpen a munkaerő és a képzettség tekintetében mutatkoznak kisebb-nagyobb akadályok. A vállalatok nem tudnak minden pozíciót betölteni, mert a jelentkezők profilja nem felel meg a kiírt állásnak. Ez a hiány főként a vezető beosztások esetén érzékelhető.
Hasonló, a megfelelően képzett munkavállalók hiányában mutatkozó nehézségekről számolt be Achim Neumann, a Litvániáért, Észt- és Lettországért felelős német kamara vezetője, és hozzáfűzte, mivel a balti államok bérei alacsonyabbak, mint a szomszédos országokban, számos magasan képzett lett munkavállaló külföldre szegődik - elsősorban Angliában, Ír- vagy Svédországban keres munkát. Lettország és Litvánia ennek ellenére erősen vonzza a középvállalati befektetőket - mondta Achim Neumann, aki az okokat az országok liberális gazdaságában és a még mindig kétségtelenül alacsony bérszínvonalban látja: Lettországban mintegy 300, Litvániában pedig havi bruttó 335 euró az átlag, miközben Csehországban 566, Magyarországon 579 euró az átlagbér.
A kedvező bérszínvonal azonban nem sokat jelent, ha nincs meg a munkaerő mobilitása. Ez sajnos hiányzik a magyarokból és a szlovákokból - jelentette ki Inotai András, a budapesti Világgazdasági Kutatóintézet vezetője. Magyarországon a lakosság 92 százaléka saját lakásában él, és senki sem hajlandó feladni a vidéki házát, hogy Budapestre költözzön, és ugyanazért a pénzért egy kis lakást vásároljon. A saját lakás hagyományos vagyonelem és tőkebefektetés. Ebből kifolyólag alig akad olyan magyar, aki hajlandó Ausztriába költözni.
Véleménye szerint a befektetési döntésekben már nem pusztán egyetlen tényezőre összpontosítanak, hanem sokkal inkább a különböző tényezők összessége dönt a célországról.
A gazdasági környezetet alakító politika ma már túlmutat a puszta befektetési volumenen, és fontos, hogy ne csupán új befektetőket nyerjenek meg, hanem erősebb szálakkal kötődjenek a már meglévőkhöz is, hiszen akkor ők a nyereségüket nem anyaországukba viszik ki, hanem legtöbbször az országon belül forgatják vissza - mutatott rá Wolfram Klein, aki szerint a statisztikai adatokban a jövőben nem csupán az új külföldi tőkebefektetéseket, hanem a képződött nyereség visszaforgatását is célszerű figyelembe venni. A legjobb befektető egy országban az, aki már itt van.
