A vártnál magasabb nyereséget ért el az OTP, holott brutálisan megugrott idén az adóterhe
Alaposan rávert az OTP Bank első negyedéves csoportszintű adózás előtti és adózott nyeresége is a bank honlapjára feltöltött elemzői konszenzusra, míg a működési eredmény és a bevételek némileg elmaradtak a várakozások átlagától - derül ki a bankcsoport péntekre virradóra publikált gyorsjelentéséből.
A növekvő adók dacára felülmúlta az elemzők becslését az OTP nyeresége
Az előző év azonos időszakához mérten 9 százalékkal, mintegy 754,3 milliárd forintra növekvő bevételek esetében mindössze 3 milliárd forintos, azaz 0,4 százalékos az elmaradás, miközben a 7 százalékkal, 435,1 milliárd forintra emelkedő működési eredmény 2,5 százalékkal múlta alul a piaci várakozást.
A nyereség sorokon azonban már a tényadatok verik a becslések átlagát. A 12 százalékkal javuló 419,6 milliárd forintos adózás előtti nyereség 2,6 százalékkal, az éves bázison 6 százalékkal mintegy 177 milliárd forintra visszaeső konszolidált nettó profit pedig 4,9 százalékkal múlja felül az átlagos elemzői előrejelzést.
Az OTP csoport teljesítő hitelvolumenei 2026 első negyedében 3,4 százalékkal bővültek, miközben a tőkearányos megtérülés elérte a 23,5 százalékot a speciális terhek időarányos elszámolását feltételezve.
A hitelminőségi mutatók is tovább javultak az első negyedévben, miközben a csoport továbbra is erős likviditási- és tőkemutatókkal rendelkezik
- áll a pénzintézet közleményében.
Adók minden mennyiségben
Az adózás előtti és az adózott nyereség széttartó alakulásának okát, hogy tudniillik előbbi év/év növekedett, míg utóbbi mérséklődött, természetesen az adózásban kell keresni.
A társasági adó, amely tartalmazza a Magyarországon és Szlovéniában fizetett bankadót, továbbá a magyar extraprofit adót, helyi iparűzési adót és innovációs járulékot is, éves bázison 30 százalékkal (56 milliárd forinttal) 243 milliárd forintra emelkedett.
Ennek oka, hogy a magyar extraprofitadónak a tárgyidőszakban elszámolt összege éves szinten 57 milliárd forinttal, 150,6 milliárd forintra ugrott.
Az extraprofitadó ugyanakkor az állampapír állomány jogszabályban meghatározott növekménye esetén 30 százalékkal csökkenhet; a csökkentő tétel időarányos részét havi szinten kell elszámolni: az első három hónapra jutó rész 11,9 milliárd forint volt.
Emellett negatívan hatott az is, hogy Ukrajnában a bankok adókulcsa a 2025-ben érvényben lévő 25 százalékról 50 százalékra nőtt.
A hazai csoporttagok által az első negyedévben egy összegben elszámolt banki különadók és az ehhez kapcsolódóan a tárgyidőszakban elszámolt csökkentések az adózás utáni eredményt 170,7 milliárd forinttal terhelték a társasági adóhatás figyelembevételével.
Az első negyedéves 4,59 százalékos nettó kamatmarzs kedvező alakulásában részben a csoport nettó hitelállományából összességében 42 százalékos részt képviselő három eurózónaország (Bulgária, Szlovénia és Horvátország) marzsának előző negyedévhez mért javulása játszott közre. Bulgáriában nem kevesebb mint 11 bázisponttal javult a marzs, javarészt az euróövezeticsatlakozást követően lecsökkent kötelező tartalékráta hatására.
A gyorsjelentésben foglat eredmények alapján a menedzsment nem tartja indokoltnak a csoport 2026-os teljesítményére vonatkozó várakozásainak módosítását.
Az OTP csoport IFRS szerint elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója (Common Equity Tier 1, CET1) március végére az előző negyedévhez képest 51 bázisponttal 17,6 százalék százalékra csúszott vissza.
Felére csökkent az OTP Core vesztesége
Az OTP Core - azaz a magyaroszági bank - első negyedéves, kapott osztalékok nélküli eredménye 14,2 milliárd forintos veszteség lett a növekvő és az év első negyedében egy összegben elszámolt kormányzati terhek hatására. Ennek dacára kiemelendő, hogy éves bázison kevesebb mint a felére zsugorodott a deficit, hiszen 2025. első negyedében csaknem 32 milliárd forint volt a mínusz.
A tovább dübörgő Otthon Start program meghatározó tényező maradt a lakossági hitelnövekedésben, emellett a vállalati hitelezés bővülése is folytatódott az első negyedévben.
A legjobb minőségű stage 1-es hitelek állománya egy év alatt 23 százalékkal, 7255,6 milliárd forintra bővült.
A magas színvonalú és folyamatosan fejlődő szolgáltatásoknak köszönhetően a legtöbb termékszegmensben folytatódott a bank piaci részesedéseinek trendszerű emelkedése.
A külföldön működő leánybankok közül a profittermelő képességet tekintve egyértelműen kiemelkedik
- az orosz bank 50,4 milliárd forintos
- és a bolgár DSK csoport 43,8 milliárd forintos nettó profitja,
a többi leányé 20 milliárd alatt marad, s ehhez a szinthez a legközelebb az üzbég Ipoteka Bank került a maga 17,4 milliárd forintos profitjával. Az Ipoteka ezzel amúgy most érte el a legjobb eredményt a csoportba kerülése óta, a tőkearányos megtérülés pedig 29 százalék volt.
