Tovább nőtt a hiány - a 2003-as!

A korábban gondoltnál még nagyobb deficitet produkált az államháztartás 2003-ban - derül ki az Állami Számvevőszék egyik tagjának kijelentéséből, amely a 2004. évi költségvetés zárszámadásával kapcsolatos gazdasági bizottsági ülésen hangzott el. Tavalyelőtt a GDP 6,4 százalékára rúgott a nyugdíjreform hatásával korrigált, az uniós módszertan szerint számított (eredményszemléletű) hiány. Márciusban az Eurostatnak az egyes tagállamok költségvetési egyenlegeiről közzétett első adatközlésében még 6,2 százalékos deficit szerepelt. A felfelé módosulás nyomán a nyugdíjreform hatásával nem korrigált hiányszám is hasonlóan emelkedett, így az ismert 7,1 helyett 7,3 százalékos lehetett az államháztartási deficit.

Megkeresésünkre Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese nem kívánt nyilatkozni arról, hogy milyen számokat küldött a hivatal a második adatközlés keretében augusztus 31-én az Eurostatnak. Erre legkorábban az uniós intézmény publikációs naptára szerint jövő csütörtökön derülhet fény, amikor az EU statisztikai hivatala közzéteszi a második becslést a tagállamok államháztartási egyenlegéről és államadósságáról. (Ezekben a becslésekben az utóbbi néhány év adatai szerepelnek, és módosulhatnak.)

A helyzet pikantériáját az adja, hogy - amint arról elsőként be-számoltunk (VG, 2005. szeptember 1. és 5.) -, a KSH az első adatközlésben szerepeltekhez képest magasabb 2004. évi hiányszámokat küldött az Eurostatnak. Eredetileg a nyugdíjreform hatásával korrigált, eredményszemléletű tavalyi deficit a GDP 4,5 százalékát tette ki, a korrekció nélküli pedig 5,4 százalékra rúgott. A múlt hónap végén elküldött anyagban azonban már 4,9, illetve 6,1 százalék szerepelt. Részben ezért, részben pedig az elmúlt időszakban tapasztaltak miatt sem lenne váratlan a felfelé módosított 2003. évi hiányszám. A tavalyelőtti deficitszám ugyanis eddig már több ízben, 2004. januárban, márciusban és szeptemberben is folyamatosan emelkedett.