Jogorvoslat elhúzódó perekért
Strasbourg helyett itthon kell helyrehozni a perbeli késlekedéseket. Ezért négypárti egyeztetés folyik arról a törvénytervezetről, amely lehetővé teszi, hogy a jogvita alaptalan elhúzódása miatt menet közben fellépjen, és orvoslást kapjon az érdekelt. A leendő törvény révén közvetlenül kiküszöbölhetők az eljárás gátló tényezői, és ekként megelőzhető lesz számos Strasbourgba vitt ügy. A cél, hogy itthon és lehetőleg maga az eljáró bíróság reparálja a hibát - értesült a Világgazdaság.
A magyar államot - 1992 óta - máig összesen csaknem százmillió forint megfizetésére kötelezte a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság. Az esetek döntő többségében amiatt érte hazánkat az elmarasztalás, mert bíróságaink elfogadhatatlanul hosszan késlekedtek a perek lezárásával. Egy-egy ügyben átlagosan három-ötezer euró kártérítést kell kifizetnie az államnak a pernyertes panaszosok számára. Volt azonban olyan eset is, amikor a strasbourgi bíróság a két érintettnek fejenként 12 ezer eurós kártérítést ítélt meg több mint egy évtizedig húzódó munkaügyi perük jóvátételeként. A tapasztalatok alapján egyébként a Strasbourghoz fordulók a megítéltnél rendszerint jóval nagyobb összegekért lépnek fel, így akadt olyan ügy is, amelyben hatvanmillió forint volt az igény, ehelyett háromezer eurót, azaz 750 ezer forintot kapott a panaszos. Jelenleg mintegy negyven per van folyamatban Strasbourgban. Jóllehet elenyésző az igen késedelmes esetek száma a magyar igazságszolgáltató fórumokhoz évente érkező több mint egymillió ügyhöz képest, nyilvánvaló, hogy sem Magyarország megítélése miatt, sem anyagi szempontból nem közömbösek az államot bíróságai mulasztásáért felelőssé tevő strasbourgi döntések.
Az ügyek elhúzódásának sok oka lehet. Gyakori például az adminisztrációs késedelem, vagy nemegyszer az igazságügyi szakértő várakoztatja meg szakvéleményével a bíróságot és a peres feleket. A peres fél megsürgetheti ügyét - és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács fellépésének is köszönhetően minimális a kirívó esetek száma -, a szakemberek szerint azonban hiányzik a hangsúlyos törvényi előírás, hatékony jogorvoslati lehetőség, amely az eljáró bíróságot tényleges intézkedésre készteti.
Mivel a szabályozással a kétharmados bírósági szervezeti törvény módosulna, így szükség van a parlamenti pártok egyeztetésére. A törvény-előkészítő igazságügyi tárcánál azt remélik, hogy a tervezetet a közeljövőben megtárgyalhatja a kormány.
