Kisebb szervezet, nagyobb hatékonyság
A bankrendszer 1987-ben történt - ismételt - kétszintűvé válása után a jegybankban a bankfőosztály foglalkozott a pénzintézetek monitoringjával. Az 1992. évi bankcsődök tapasztalatai rávilágítottak, hogy a pénzintézetek ellenőrzési tevékenységét hatékonyabbá kell tenni. Ezt a törekvést erősítette a bankok és bankfiókok számának gyors növekedése is. A jegybankon belül létrehozott önálló ellenőrző szerv, a bankellenőrzési főosztály alapfeladata a hitelintézetek helyszíni ellenőrzése volt.
A főosztály kezdetben a jegybank ellenőrzési kompetenciájába tartozó területek - adatszolgáltatások, kötelező tartalék, devizahatósági előírások betartása, pénzforgalom, refinanszírozási hitelek - mellett prudenciális témákban is ellenőrzött a PSZÁF jogelődje, az Állami Bankfelügyelet eseti megbízásai alapján. A kilencvenes évek közepére a felügyeleti helyszíni ellenőrzési kapacitás kialakulása és a jegybank által vizsgálandó intézményi kör bővülése (befektetési szolgáltatók, elszámolóházak, pénzfeldolgozók stb.) nyomán a jegybanki ellenőrzések a devizajogszabályok betartására, a jegybanki adatszolgáltatásokra, a kötelező jegybanki tartalékra, a pénzforgalomra, a pénzfeldolgozásra, a pénzváltásra, valamint a jegybanki refinanszírozású hitelek kihelyezésére terjedtek ki. A feladatok változása a szervezetben is változást jelentett. Az ellenőrzéssel foglalkozó főosztály egységébe 1998-ban a vállalkozások devizahatósági ellenőrzését végző, majd 2004-ben a területi igazgatóságokon lévő revizori kapacitást integrálták. Ezzel 2005 őszéig az MNB teljes külső ellenőrzési kapacitása "egy kézbe", egy főosztály hatáskörébe tartozott.
A 2001. évi devizaliberalizáció, az EU- és KBER-tagságra való felkészülés, az EMU-hoz való közeledés több területen is változást, egyfajta profiltisztítást hozott az MNB számára, ez a jegybanki ellenőrzésekben is nyomon követhető. A pénzintézetek likviditását a kilencvenes évek közepétől a PSZÁF már saját apparátusával ellenőrzi, ezenkívül 2002-től a pénzváltók engedélyezése és ellenőrzése is átkerült a felügyelethez. A szabályozási környezet változása már önmagában is csökkentette a kötelező tartalékkal kapcsolatban felmerült szabályszegéseket, valamint megszüntette a devizahatósági ellenőrzéseket. A refinanszírozási hitelek kezelése és ellenőrzése ma már az MFB kompetenciájába tartozik. Ennek következtében az ellenőrzési tevékenység az utóbbi időkben a pénzforgalom és a jegybanki adatszolgáltatások helyszíni ellenőrzésére szűkült. Mindezek hatására az MNB 2005 nyarán felülvizsgálta ellenőrzési politikáját, és a kockázatok újraértékelésével kialakította a hatáskörébe tartozó területekre vonatkozó, új középtávú helyszíni ellenőrzési koncepcióját, s ez az ellenőrzési tevékenység decentralizálását eredményezte. A jövőben önálló szervezeti egység helyett a szakmai területekbe integrálva történik az ellenőrzés. Az MNB statisztikai főosztálya a kompetenciájába tartozó jegybanki adatszolgáltatásoknál a jövőben alapvetően a helyszínen kívüli ellenőrzés módszereit kívánja alkalmazni, s ez azt eredményezte, hogy a helyszíni ellenőrzési tevékenység a pénzforgalmi területre került.
A transzparencia érdekében a jegybank az ellenőrzési politikáját továbbra is meghirdeti a hitelintézetek, a pénzfeldolgozó vállalkozások és az elszámolóházak számára.
A helyszíni ellenőrzések középpontjában a pénzforgalmi adatszolgáltatások állnak, ugyanis a korábbi vizsgálatok kedvezőtlen tapasztalatai azt mutatták, hogy ezen adatszolgáltatások nem megbízható minőségűek. Az adatszolgáltatások helyességének helyszíni ellenőrzése - a számszaki megfelelőségen kívül - elsősorban arra terjed majd ki, hogy a statisztikát beküldők az új követelményeknek megfelelően átalakították-e adatszolgáltatási rendszereiket, s azok valóban képesek-e az elvárt valós adatok szolgáltatására.
A helyszíni ellenőrzések ezenfelül - tekintettel az MNB-nek a készpénz forgalomképességre vonatkozó felelősségére - kiterjednek a hitelintézetek készpénz újra forgalomba hozatali tevékenységre is, hiszen ezen intézmények napon belüli jelentős pénztári forgalma meghatározó jelentőségű az országos készpénzforgalomban.
A helyszíni ellenőrzés - mint a "felvigyázási" tevékenység egyik eszköze - támogatja a fizetési és elszámolási rendszerek kockázatainak feltárását. Ezzel összefüggésben az MNB továbbra is elvégzi a hitelintézetek pénzforgalmának helyszíni ellenőrzését, hogy a hitelintézetek szabálykövető magatartásukkal járuljanak hozzá a fizetési és elszámolási rendszerek hatékony és zavartalan működéséhez.
A pénzfeldolgozó vállalkozások számára egyszerűsödött a helyszíni ellenőrzés, mert a feldolgozás minőségét az MNB a jegybanki pénzfeldolgozás során ellenőrzi. Változatlanul szükséges azonban új tevékenységi engedélyek kiadása előtt a pénzfeldolgozáshoz előírt tárgyi, technikai és biztonsági feltételek tényleges rendelkezésre állásáról, továbbá a működés folyamán a pénzmosás elleni szabályzatban foglaltak betartásáról a helyszínen meggyőződni. Tehát a helyszíni ellenőrzés továbbra is az intézményi célok elérésének, a jegybanki kockázatok csökkentésének egyik fontos eszköze marad.
