BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Maastrichti kritériumok 2008-ra?

Némi meglepetésre tegnap Gyurcsány Ferenc hitet tett a mellett, hogy Magyarország 2008-ra teljesíti a maastrichti kritériumokat. A legnagyobb feladat a költségvetési hiány leszorítása. Mint lapunknak a kormányfő leszögezte: nem megszorítás kell, hanem költségvetési fegyelem. Elemzők azonban szkeptikusak.

Olyan költségvetési és államháztartási politikát kell folytatni, amely 2008-ra teljesíti a maastrichti kritériumokat, és lehetővé teszi az euró 2010-es bevezetését - jelentette be tegnap a parlamentben Gyurcsány Ferenc. A kormányfő azt mondta: végiggondolva, tárgyalva, elemezve Magyarország lehetőségeit, ebben egyezett meg a kormánypárti frakciókkal.

A Világgazdaságnak nyilatkozva a miniszterelnök hozzátette: a maastrichti feltételek közül a "legtöbb gond a költségvetéssel van, mert szeretünk sokat költeni", de a hiány mértékét illetően "visszalépünk 1,4 százalékkal az idei és a következő év között, s többé-kevésbé ezt az ütemet kell tartani a következő két évben, akkor eljutunk a maastrichti pálya szélére". Az eddigi nyilatkozataival kapcsolatban úgy fogalmazott: meg kell vizsgálni az euró 2010-es bevezetését, s ezt most megtették, miután kiderült, másként kell elkönyvelni az autópálya-tételeket.

"A kérdést nem lehetett volna gondolkodás nélkül megválaszolni, s meg kellett értetni mindenkivel, hogy ez nemcsak gazdaságpolitikai, hanem társadalompolitikai kérdés is" - tette hozzá lapunknak Gyurcsány. Azt kellett megvizsgálni, ha konfliktus támad a célok között, akkor "mit tegyünk", "most úgy látom - s a konzultációk után ez a kormány álláspontja -, hogy a fejlesztés és a társadalmi programok megvalósítását is akadályozná, ha a mainál nagyobb költségvetési és külső finanszírozási egyensúlyi pályához nem közelednénk". Nem megszorítás kell, hanem költségvetési fegyelem - válaszolta lapunk kérdésére a kormányfő.

Szocialista politikusok úgy tájékoztatták a Világgazdaságot, hogy vasárnap estére MSZP-s vezetők és gazdasági elemzőkből álló "válságstábot" hívott össze a kormányfő. Abban nem volt vita, miszerint a költségvetési és a fizetésimérleg-hiányt is csökkenteni kell. Abban viszont megoszlottak a vélemények, hogy ehhez hozzátartozik-e az euróbevezetés időpontjának megjelölése is. A piacok megnyugtatása érdekében hozták meg azt a döntést, hogy a miniszterelnök a nyilvánosság elé lép, s onnan közli, a kormány tartja a 2008-as maastrichti kritériumokat. Rögzítették tehát, hogy a makropálya nem módosul. Egyben belátták, hogy a piacok nem elégednek meg a már csak kampányfogásként meghirdetett bürokráciacsökkentő lépésekkel, ezért ez ügyben is bejelentéseket határoztak el. Államreform-bizottság alakul, s néhány héten belül intézkedéssorozat is napvilágot lát. Ennek tartalmáról és "mélységéről" egyelőre nincsenek hírek, s kormánypárti politikusok között is megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire kell komolyan venni a bürokráciacsökkentés hírét. Az tény, ismerték el, hogy a jövő évihez hasonló elvonást már nem bír el az apparátus, a kiadáscsökkentéshez át kell tehát alakítani az állami intézményrendszert.

A bejelentés nem érinti a jövő évi büdzsét, ám hogy milyen hatással lesz a választásokra, nem tudni. Azt többen elismerték, hogy 300 milliárdos kiadáscsökkentő programot nem lesz egyszerű "eladni" a választók felé.

Az SZDSZ örömmel vette tudomásul, hogy a kormányfő belátta a liberális párt érveit - mondta Horn Gábor lapunknak.

Számításaink szerint évente 340-360 milliárd forintos deficitlefaragást jelent a GDP-arányos hiány 1,4-1,4 százalékpontos csökkentése három év alatt, így összességében elvileg 1000-1100 milliárd forinttal mérséklődne az államháztartási deficit. (Nehezíti a pénzügyi kormányzat helyzetét az adócsomag, amely évente átlagosan 200 milliárdos bevételkiesést jelent.) Ha a 2002-től kezdődő időszak tényeivel és az elemzők prognózisaival szemben teljesülne a kormány 2005-os 6,1 százalékos hiánycélja, 2008-ra a deficit 3,3 százalék lenne. Ám a módosított stabilitási és növekedési paktum alapján lehetőség van arra, hogy 2008-ban a nyugdíjreform hatásának 40 százalékát figyelembe vegyék a maastrichti kritériumoknak való megfelelés vizsgálatakor, így a hiányszám 2,7-2,8 százalékot mutatna. Ám az elemzőkhöz hasonlóan lényegesen magasabb deficitre lehet jövőre számítani (7,5-8 százalék közötti hiány képződhet), s ez a kormányfő által jelzettnél nagyobb költségvetési konszolidációt kívánna meg. (BR-TE)

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.