A cég felel a dolgozó által okozott kárért
Ausztria is csatlakozott azokhoz az európai országokhoz, amelyek anyagi felelősségre kötelezik a cégeket az alkalmazottaik által elkövetett büntetendő cselekményekért. A 2006 elején életbe lépő törvénynek köszönhetően a fogyasztók akkor is kártérítésre tarthatnak igényt, ha személy szerint nem azonosítható az az alkalmazott, aki a kárt okozta. Elegendő, ha a vállalat vezető tisztviselője (tehát az ügyvezető vagy más, cégjegyzésre jogosult személy) felelős a büntetendő cselekményért – akár maga követte el azt, akár csak elmulasztotta a megfelelő óvintézkedéseket, és így valamelyik beosztott hibázott.
Az érintett jogsértések körét a törvény nem sorolja fel, nehogy valami esetleg kimaradjon, vagy az uniós jog fejlődése miatt a későbbiekben módosítani kelljen az osztrák törvényt – magyarázza a Neue Zürcher Zeitung. Így a fogyasztókra veszélyes termékek előállítóira ugyanúgy vonatkozik a jogszabály, mint például a tb-csalókra vagy a páciensek egészségét veszélyeztető kórházakra (utóbbiaknál persze az orvos egyéni felelőssége is felmerülhet).
Szándékos jogsértés esetén a kártérítés felső határa fél éven keresztül napi 10 ezer, azaz öszszesen 1,8 millió euró; gondatlan károkozásnál pedig egymillió euró a maximális bírság. Ezek az összegek magasabbak, mint például a szomszédos Németországban, ugyanakkor a portugáliai szintnek csupán töredékét teszik ki. Franciaországban alapvetően az elkövetett bűncselekmény fajtájától függ a kiszabható bírság: egy vesztegetési ügy például legfeljebb 760 ezer, egy csalás 1,1 millió eurójába kerül a cégnek, ugyanakkor a kábítószer-kereskedelmen rajtakapott alkalmazott után akár 38 millió eurót is elérhet a bírság. Görögországban viszont a cég nyereségéhez igazodik a bírság maximuma. (VG)
