Alakuló makrorégió, újjászerveződő kapcsolat
A Kárpát-medencét alkotó régiók fejlődésében a 90-es években lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki. A korábbi gazdasági szerkezet összeomlása, az új gazdaság kiépítése különbözőképpen érintette az egyes térségeket, a területi különbségek növekedni kezdtek, a rendszerváltozás előnyei is eltérő területi elhelyezkedést mutatnak.
A gazdaság átrendeződésére kedvező hatást gyakorló tényezők sorában fontos szerepe van az európai integrációs kapcsolatoknak azokban az országokban, amelyek az Európai Unióval társulási szerződésre léptek. A csatlakozás alapkövetelménye volt ugyanis, hogy a leendő tagállamoknak hatékony területfejlesztési politika alkalmazására kell felkészülniük, a gazdaságpolitikában a területi különbségek mérséklését szolgáló célokat és eszközöket kell alkalmazniuk, új intézményeket kell alapítaniuk, illetve meg kell teremteniük a regionális kohézió határokon átnyúló fejlesztésének lehetőségeit. Az uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence hajdani, évszázadokon keresztül formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. Ezt a kérdéskört vitatta meg harmadik, a Regionális fejlődés a Kárpát-medencében és az Európai Unió transzregionális politikája címen megrendezett vándorgyűlésén a Magyar Regionális Tudományi Társaság. A szervezet 2002-ben alakult, hogy szakmai fórumot teremtsen a regionális tudomány hazai művelőinek.
A kelet-közép-európai gazdasági térben is országhatárokon átnyúló makrorégiókat célszerű kijelölni. A Balti-tenger menti régiók már megszervezték regionális együttműködési övezetüket – fejtette ki a Horváth Gyula, a társaság elnöke. A közép- és a délkelet-európai térségben a Kárpát-medence (a Kárpátokkal együtt) és a Balkán alkothat új makrorégiót. A közel harmincmillió fős térség kohéziós problémái – nehézkes megközelíthetőség, korszerűsítésre váró gazdasági szerkezet, főváros központú modernizációs térségek – sok hasonlóságot mutatnak. A közös célok elősegíthetik a fejlesztési irányok meghatározását és a programok finanszírozását.
A Kárpát-medence környezetének egységes védelme, az árvízvédelmi programok hatékonysága közösen fokozható. A gazdaság versenyképességi elemei is előnyösebben fejleszthetők. A térség regionális centrumainak – nagy- és középvárosainak – hálózatos együttműködése hozzájárulhat a policentrikus fejlődés európai uniós célkitűzésének megvalósításához, a több központú regionális fejlődés stratégiai igényének érvényesítéséhez. A határ menti együttműködésekben új célok fogalmazhatók meg, a szomszédos területek kooperációjában erősödhet a lokális munkaerőpiacok és szolgáltatási hálózatok optimális hasznosításának követelménye. A térség – Európában egyedüli etnikai összetétele következtében – a demokratikus hatalomgyakorlás, a regionális autonómiák új típusú működésének kísérleti terepe lehet. A transznacionális makrorégió intézménye hozzájárulhat a decentralizált és regionalizált államberendezkedésre való áttérés nemzeti akadályainak leküzdéséhez.
