Az idén mindenki a garantált alapokra „ugrott rá”
Három évvel ezelÕtt, egy kamatcsökkentési hullám elÕtt s egy részvénypiaci lejtmeneten túl aligha mert volna bárki is arra fogadni, hogy a budapesti börze fényes karriert fut be az elkövetkezÕ években, illetve nem is olyan sokára kamatemelések sorozata veszi majd kezdetét. Az akkori 7-8 százalékos kamatkörnyezetben – fÕként, hogy a következÕ évekre ennél alacsonyabb inflációról szóltak a tervek – egy 18 százalékos minimális hozamígéret nem tÛnt olyan rossz ajánlatnak, ráadásul az extrahozam lehetÕségét is meglobogtatták a befektetÕk szeme elÕtt. Az egyetlen apró gondot a hosszú futamidÕben látták egyesek, a K&H AlapkezelÕ fix plusz sorozatának elsÕ tagja ugyanis zárt végÛ formában, hároméves futamidÕvel jött létre, ami egyúttal azt is jelentette: szerény likviditásra kellett felkészülniük a jegyzÕknek. A jegyzés sikere azonban nem a pesszimistáknak adott igazat, 3,5 milliárd forint gyÛlt össze az alapban.
Ha a nyugat-európai helyzetet vesszük alapul, akkor ez korántsem meglepÕ, hiszen akkoriban már befutott terméknek számítottak a garantált alapok a fejlett tÕkepiacokon, s ennek az oka roppant egyszerÛ. A részvénypiacok 2000–2002 között kiábrándítóan teljesítettek, így a hitüket vesztett befektetÕk kénytelenek voltak alternatív lehetÕségeket keresni. Így kerültek látótérbe a garantált alapok, amelyekkel nem fenyegette az a veszély a kisbefektetÕket, hogy elvesztik a tÕkéjüket. A kínálati oldalon pedig ott voltak a határidÕs piacok, a pénzügyi matematika, a kereskedési rendszerek fejlÕdése, s ez egyre kifinomultabb, egyre izgalmasabb alapok megjelenését tette lehetÕvé.
A nyugati példa tehát adott volt, ám érdekes módon a hazai befektetésialap-piac jó ideig nem mozdult rá erre a termékre. Közel egy évnek kellett eltelnie addig, amíg megjelent a piacon a második szereplÕ a CA IB személyében, ám akkor a K&H AlapkezelÕ már a Fix Plusz alapcsalád negyedik tagjának kibocsátását készítette elÕ. A K&H AlapkezelÕ aktivitásában kétségtelenül szerepet játszott a nemzetközi minta: a KBC VagyonkezelÕ Belgiumban több mint 50 százalékos szeletet hasít ki a garantáltalap-piacból, s ezen alaptípusainak száma meghaladja a 400-at. 2004-ben több hazai alapkezelÕ is lépett, ennek az oka a 2003. évi állampapír-piaci lejtmenetben is kereshetÕ. Az államkötvényben csalódott befektetÕknek is fontossá vált ugyanis a tÕkegarancia, s úgy tÛnt, ha ez egy vonzó hozamígéret lehetÕségével párosul, akkor a magánszemélyek vevÕk rá, még ha zárt végÛ konstrukcióról is van szó. Az igazi áttörést azonban az idei esztendÕ hozta meg: több mint tucatnyi alap alakult, közel 40 milliárd forint vándorolt ebbe az alaptípusba, s szinte mindegyik nagyobb alapkezelÕ több garantált alappal rendelkezik már. (Igaz, a garantált alapokat szinte futószalagon gyártó K&H-val egyiküknek sem sikerült felvenniük a versenyt.) Ráadásul az elsÕ hazai garantált alap futamideje is lejárt, s úgy tÛnik, a befektetÕknek nincs okuk csalódottságra: a 18 százalékban megállapított minimális hozammal szemben 21,05 százalékos nyereséget értek el. Ez pedig jobb teljesítményt mutat a kötvényalapok elmúlt három évben elért 4-7 százalékos éves hozamánál, igaz, a pénzpiaci alapokat csak megközelítenie sikerült (7-8 százalékos éves hozam jellemezte az elmúlt három esztendÕt), a 20–34 százalékos éves nyereséget termelÕ részvényalapokkal pedig aligha tudta felvenni a versenyt.
Persze a garantált alappal megcélzott befektetÕi szegmens aligha a részvényalapokat vásárlók között keresendÕ. Jóval konzervatívabb közegrÕl van szó, amely a banki kamatok lemorzsolódását ijedten figyelve ugyan lépne az alternatív befektetések felé, ám ehhez némi „biztatásra” van szüksége. A mézesmadzagot pedig a tÕkegarancia, illetve a minimális hozam jelenti, ez biztosítja azt a védelmet, amelyet az egyszerÛ részvényalapok esetében hiányoltak a befektetÕk. Ráadásul extrahozam is kilátásban van, amelyet végtelen sokszínÛséggel biztosíthat az alapkezelÕ. (A konstrukció lényege ugyanis minden alapnál azonos – a tÕke zömét állampapírba, illetve betétbe helyezi az alapkezelÕ –, ám a mögöttes termék összetételében már komoly különbségek lehetnek.) Így a garantált alapokkal elérhetÕ többlethozam részvénypiacok vagy egyedi részvények, illetve abból összeállított kosarak, árupiacok (például arany, olaj), devizák idÕszakos teljesítményéhez kapcsolható, de van példa ingatlanra is. A garantált alapok fejlÕdését jól jelzi, hogy az elmúlt év egyik slágere a hibrid opcióra épülÕ konstrukció volt (azaz több piaci szegmensben érdekelt az alap, amellyel lejáratkor nagyobb a nyerési esély), míg az idén megjelentek a többprofilú garantált alapok (a vagyont többféle kockázatú portfólióba helyezi el az alapkezelÕ, amelyek közül a futamidÕ végén a befektetÕ a legkedvezÕbb hozamát kapja kézhez). IdÕközben bonyolódott a kifizetési profil is, megjelentek a folyamatos forgalmazású konstrukciók, lehetÕség nyílt arra is, hogy az elért eredményt évente berögzítse a befektetÕ, sÕt már a mögöttes piac negatív teljesítménye esetén is hozamot realizálhat.
Kínálati bÕség van, s ez talán elÕrevetítheti, hogy a közel 80 milliárd forintos piacú garantáltalap-vagyon számottevÕen bÕvülhet az elkövetkezÕ években. SÕt, egyesek azt sem zárják ki, hogy középtávon az ingatlanalapokban meglévÕ vagyont is meghaladja majd az ebben az alaptípusban lévÕ eszközérték.
