Beszerzési ár alatt: lehet-e?
Egyes szakmai szervezetek a belkereskedelemről szóló, csaknem 30 éves elavult jogszabályt felváltó új kereskedelmi törvény tervezetének egyeztetése során erőteljes nyomást fejtettek ki, hogy a jogszabály tiltsa be a beszerzési ár alatti értékesítést. A gazdasági tárca azonban nem támogatta a javaslatot, ezért az Országgyűléshez benyújtott változatban sem szerepeltette, mégpedig azért, mert a beszerzési ár alatti értékesítés a fogyasztóknak kedvező, és tilalma a versenyt jelentősen korlátozná. Ellenőrzése pedig a kivételek – akciók, bevezető árak, végkiárusítás, szezonárak és egyebek – miatt nehézkes. Ráadásul a versenyhatóság alkotmánysértőnek minősítette az elképzelést, mert az korlátozza a piaci versenyt.
A játszma azonban még nincs lefutva, hiszen a számos, kormánypárti képviselő által jegyzett módosító indítvány elfogadásával akár vissza is kerülhet a jogszabályba a beszerzési ár alatti értékesítés szabályozása. Egyebek között azt javasolják, hogy a beszerzési ár alatti értékesítést minősítse a törvény piaci erőfölénnyel való visszaélésnek, és a jelentős piaci erőfölény definícióját is módosítanák. A törvényjavaslat jelentős piaci erőként határozza meg egyrészt azt, ha a kereskedő (beleértve az anya- és leányvállalatokat vagy a beszerzési szövetségeket) kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 150 milliárd forintot, másrészt, ha a kereskedelmi forgalomból származó piaci részesedése meghaladja a 10 százalékot. A benyújtott törvényjavaslat rögzíti azt is, hogy a jelentős piaci erővel tilos visszaélni. A tilalom megszegőivel szemben pedig a Gazdasági Versenyhivatal lépne fel. A szocialista képviselők módosító indítványa szigorúbb, az ugyanis az árbevételi határt 100 milliárdra, a piaci részt öt százalékra csökkentené. Bővítenék a beszállítóval szembeni jelentős piaci erővel való visszaélések körét is.
Ugyancsak a beszállítókat védené az a módosító indítvány, amely szerint törvénybe foglalnák például, hogy a termelő a boltok raktáraiban ellenőrizhesse, megfelelően tárolják-e az áruit, a hiányosságokról pedig észrevételt tehessen. Bevezetnék a felvásárlói kereskedő fogalmát is, ezzel meggátolva a termelők hasznát lefölöző, a fogyasztói árakat indokolatlanul megnövelők tevékenységét.
A benyújtott módosítok között szerepel az is, hogy a termelők a házilag készített élelmiszereiket legfeljebb húsz kilométeres körzetben eladhassák a piacokon.
A kisebb vállalkozások védelmét célozza az a szocialista javaslat, amely a helyi önkormányzatokra bízná a 500–2500 négyzetméternél nagyobb boltok engedélyezését. A kereskedelmi törvény előírná azonban a hatástanulmány készítését. Fideszes képviselők pedig az önkormányzatokra bíznák, hogy megtiltsák a négyezer négyzetméternél nagyobb üzletek építését. A nyitva tartással kapcsolatban is sok módosító indítvány érkezett. (MK)
Az OECD elemzése szerint azok az országok, amelyek a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmával éltek, nemcsak áremelkedéssel szembesültek, hanem ez hozzájárult munkanélküliségi rátájuk növekedéséhez és egyes makrogazdasági mutatóik romlásához is. Ott viszont, ahol nem tiltották be az árversenynek ezt a formáját, a nagyméretű kiskereskedők közötti erős verseny hatékonyságra ösztönözte a piaci szereplőket és végső soron a kis- és középméretű beszállítókat is. Közgazdasági vizsgálatok bizonyítják, hogy ez a folyamat hamar a termelékenység növekedését vonja maga után, ez a gazdaság egyik húzóerejévé válhat a kereskedelemben, az iparban egyaránt.
>> a nyitva tartás
>> a beszerzési ár alatti értékesítés
>> a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalma -->
