Bővítés: csak feltételekkel
Visszafogottan reagáltak az Európai Parlament képviselői az Európai Bizottság bővítési stratégiájára, amely első alkalommal vonta be formálisan is a folyamat látókörébe a nyugat-balkáni országokat is. Olli Rehn bővítési biztos az EP plenáris ülésén ismertette a brüsszeli testület átfogó elképzeléseit az unió előtt álló további bővítési fejleményekről.
A Rehn-üzenet láthatóan a között igyekszik egyensúlyozni, hogy egyfelől fenntartja az európai perspektíva stratégiai fontosságát és az eddigi EU-kötelezettségek érvényességét, másfelől nagy hangsúlyt helyez a szükséges feltételek teljesülésére, legyen szó jelölt országokról vagy magáról az unióról. A korábbiaknál hangsúlyosabb elemként tűnik fel a képletben a bővítés megfelelő kommunikálásának szükségessége is. Különösen az említett feltételek kapcsán keltett feltűnést, hogy talán minden előző papírnál egyértelműbben vázolja a lehetséges lépések egymásutániságát és ezek feltételeit, világossá téve, hogy nincs szó egymásból következő automatizmusokról. Ha például egy nyugat-balkáni ország aláírja a stabilizációs és társulási egyezményt, ez nem jelenti automatikusan a csatlakozási folyamat kezdetét is.
A mindebből kirajzolódó forgatókönyv szerint amúgy a küszöbönálló román és bolgár belépés, illetve a török és horvát csatlakozási tárgyalás kezdése mellett néhány hónapon belül kezdetét vehetné Albániával a stabilizációs és társulási egyezményt célzó tárgyalás, s ebben talán 2006 vége felé követhetné őt Szerbia és Montenegró, illetve Bosznia-Hercegovina. Ezzel egy időben a bizottság azt javasolta, hogy adják meg Macedóniának a hivatalos tagjelölt státust anélkül, hogy a konkrét tárgyaláskezdés napirendre kerülhetne, nem találván még érettnek ez utóbbihoz a feltételeket.
Rehn a parlamenti vitában azzal indokolta mindezen lépések szükségességét, hogy részint az európai perspektíva fontos stabilizáló és demokratizáló eszköz, másfelől megkerülhetetlen, hogy az EU megtartsa az ebben az ügyekben tett, és éppen az említettekben megtestesülő kötelezettségeit. Mi betartjuk, amit ígértünk, de ez nem a tagfelvétel, hanem az ehhez potenciálisan elvezethető folyamat megkezdése, adott feltételek teljesülése esetén. A tagsághoz a jelölteknek kell számos konkrét házi feladatot megoldaniuk – mutatott rá ennek kapcsán a bizottsági egyik munkatársa.
A vitában a képviselők reakciójára szinte egyöntetűen jellemző volt a bővítési stratégia „sikersztoriként” való elismerése, valamint az európai perspektíva fontosságának hangoztatása. Újdonság volt ugyanakkor, hogy a korábbi évek szinte feltétel nélküli EP-lelkesedéséhez képest most majd minden hozzászólás igyekezett súlyt helyezni a meglévő EU-vívmányok konszolidálására és a legutóbbi „tízes bővítés” megemésztésének szükségességére, valamint arra, hogy a konkrét elvárások konkrét teljesülése megkerülhetetlen feltételt kell jelentsen a mindenkori jelöltek felé.
