Brit pofon az új tagoknak
Még londoni megfigyelők szerint is igen kockázatos Tony Blair terve, amely az Európai Unió új tagállamait sújtaná leginkább. A brit miniszterelnök ezen a héten a tervek szerint előbb Tallinnban a balti államok, majd pénteken Budapesten a visegrádi országok vezetőit is igyekszik meggyőzni költségvetési előterjesztése helyességéről.
Az EU soros elnöki feladatait ellátó Nagy-Britanniára nagy nyomás nehezedik azért, hogy a soron következő csúcson, december 15–16-án fogadtassa el az új hétéves költségvetési megállapodást. A budapesti brit nagykövetség lapunk megkeresésére azt közölte, hogy London minden tőle telhetőt megtesz a megegyezés érdekében. A külügy- és Európa-ügyi miniszterek a jövő héten egyeztetnek a javaslatokról – erősítette meg a diplomáciai képviselet, ám a büdzsészámokról már nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.
Az Európai Bizottság eredeti előterjesztésében még az uniós GDP 1,24 százalékában, 1022 milliárd eurós közösségi költségvetésben gondolkodott. Ezt csökkentették le a luxemburgi elnökség végére a júniusi csúcson – Nagy-Britannia, Finnország, Hollandia, Spanyol- és Svédország nyomására – a GDP 1,06 százalékára és 874 milliárd euróra. Most London a hírek szerint a GDP 1,03 százalékával és 849 milliárd eurós közös kasszával kalkulál; a soros elnök a maga hivatalos javaslatát december 5-ére ígéri. Magyarország ragaszkodik a számára előnyös EU-feltételekhez; eddig még soha senki nem kérdőjelezte meg a júniusi csúcsra kialakult pénzügyi nagyságrendeket, amelyek már csökkentést jelentettek az európai bizottsági előterjesztéshez képest – hangsúlyozta Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Lapunknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy magyar részről sohasem kizárólag a pénz nagyságrendjére helyeződött a hangsúly. Legalább ilyen fontos, hogy milyen feltételekkel, mire és mikor használhatjuk fel a közösségi forrásokat, optimális esetben még kevesebből is több hozható ki – mondta a miniszter. Ugyanakkor nem titkolta aggodalmát: óriási a veszély, hogy a régi tagállamok az újak rovására próbálják lezárni egymás közötti vitáikat.
A Financial Times szerint a blairi javaslattal jól járnak a nettó befizető hollandok és svédek, mert kevesebbet várnak tőlük a közös kasszába, s az uniós viszszatérítéshez ragaszkodó britek. A londoni lap szerint Németország támogatná a strukturális alapok csökkentését, ahogy Franciaország is, amely az agrárkifizetések megtartása mellett szigorú költségvetést szorgalmaz.
Politikai oldalvágás ez brit részről az új tagok felé – vélekedett Balázs Péter, az első magyar EU-biztos, aki a kohéziós politika felelőse volt. Blair a javaslatával annak torlaszolja el az útját, ami ténylegesen módosíthatná az uniós költségvetés szerkezetét: megakadályozza a visszatérítés eltörlését és – békejobbot nyújtva a franciáknak – a gazdáknak szóló kifizetések átgondolását.
A brit kormányfő azonban megfeledkezett Lengyelország reakciójáról, ahol nacionalista kormány van hatalmon. A csökkentési szándék hírére a lengyel miniszterelnök, Kazimierz Marcinkiewicz nyomban jelezte, hogy Varsó csak számára előnyös költségvetést fogad el. Mint a Gazeta Wyborcza írja, a lengyel politikus értésre adta, hogy országának egy rossz (hét évre szóló) pénzügyi perspektívánál adott esetben jobb lehet az évente kiigazítandó költségvetés.
