Bush nekiment a falnak

Peking nem honorálta látványos gazdasági gesztusokkal az amerikai elnök látogatását, aki számíthatott is erre, mivel nyilatkozataiban inkább a szabadságjogok kiterjesztésére és szavatolására helyezte a hangsúlyt. George W. Bush előtte részt vett a csendes-óceáni medence együttműködésének kereteit adó APEC-fórum dél-koreai tanácskozásán, ahol érdemi engedményeket sürgettek az agrártárgyalásokon, hogy tovább lehessen lépni a dohai forduló sikeres lezárásához szükséges egyeztetéseken.
A pénteken és szombaton tartott – sorrendben tizenharmadik – APEC-csúcstalálkozó résztvevői bírálták az EU agrárpolitikáját. A dél-koreai Puszanban tartott tanácskozásról kiadott záróközlemény ugyan nem említi néven az Európai Uniót, aligha kétséges azonban, hogy Brüsszelnek címezték azt a felhívást, amelyben a 21 résztvevő felszólított az agárkereskedelmi tárgyalásokat megülő bénultság okainak megszüntetésére. Az APEC nyilatkozatának súlyát az adja, hogy tagállamai a világ lakosságának mintegy harmadát, illetve a világkereskedelem és a globális GDP mintegy felét adják.
Ausztrália és Kanada eredetileg olyan szövegtervezetet javasolt, amely kemény megfogalmazásban – és név szerint – szólította volna fel az Európai Uniót a belső agrártámogatási és piacvédelmi rendszabályainak felülvizsgálatára, illetve az agrárexport szubvencionálásának erőteljes csökkentésére. Az EU végül csak a szóbeli nyilatkozatokban vált név szerint is a bírálatok céltáblájává.
A dohai fordulón kívül az APEC állam- és kormányfői csak általánosságban foglalkoztak a magas olajárakkal, a terror és a korrupció elleni küzdelemmel és a madárinfluenza elleni közös fellépéssel. A szervezet azon céljáról, hogy térség fejlett államai között 2010-ig, a többiekkel pedig 2020-ig kell megteremteni a szabad kereskedelem feltételeit, most alig esett szó.
A dél-koreai APEC-csúcs lezárása után Hu Csin-tao kínai államfő Pekingben látta vendégül George Busht. Az amerikai elnök követelések hosszú sorával érkezett. Egyebek mellett sürgette a kétoldalú – az idén várhatóan 200 milliárd dollárt is elérő – amerikai kereskedelmi deficit mérséklését és – részben ennek eszközeként – a kínai árfolyamrendszer rugalmasabbá tételét, amely a gyakorlatban a jüan felértékelését jelentené. Továbbá Bush fellépett az amerikai szellemi termékek – audiovizuális tartalmak, számítógépszoftverek – példátlan méretűnek tekintett elbitorlása ellen. Vendéglátója nem adott konkrét válaszokat, valamennyi kérdésben további kétoldalú egyeztetést és a problémák kezelését célzó, kedvező kínai hozzáállást ígért. Az Egyesült Államok számára csak akkor adódik kézzelfogható eredmény a mostani pekingi csúcstalálkozóból, ha valóra válnak azok a hírek, hogy Kína 70 Boeing utasszállító gépet rendel.
Bush ázsiai körútjának utolsó állomásaként Mongóliába látogat, ahol hivatalban lévő amerikai elnök korábban még nem járt.