Cégtelefonáfa: újabb fordulat?
Újabb fordulatot vett a cégtelefonáfa ügye. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága tegnap általános vitára alkalmasnak találta a fideszes Tállai András törvényjavaslatát, amely korrigálná a parlament nemrég hozott döntését. A képviselők többsége a kormány ellenében az adótörvények zárószavazásakor úgy voksolt, hogy jövőre változatlan formában éljen tovább a telefonszolgáltatást terhelő áfa levonási tilalmára vonatkozó rendelkezés. Úgy tudjuk, az ellenzéki indítvány tárgysorozatba vételét a kormány konzekvensen támogatja, s a bizottsági ülésen a szabad demokrata tagok szavazataival kapott többséget. Így könynyen megeshet, hogy a kisebbik koalíciós párt képviselői az ellenzékiekkel együtt a továbbiakban is az enyhítést jelentő rendelkezés mellett szavaznak, így az MSZP szándéka ellenére mégiscsak könnyítenek a levonási szabályon. A parlament hamarosan dönt a napirendre vételről, először ott dőlhet el a kérdés.
Ezt indokolná az is, hogy a jogszabály idei szigorítása adótanácsadók szerint uniós irányelvbe ütközik, ráadásul az Európai Bizottság szakértői egy bejelentés nyomán már érdeklődtek a Pénzügyminisztériumban. Szakértők felhívják a figyelmet: azzal, hogy a parlament leszavazta a tavalyi szabályok visszaállítását célzó kormány-előterjesztést, az Európai Bíróság eljárása során úgy ítélnék meg Magyarországot, hogy rosszhiszeműen járt el. Így arra köteleznék hazánkat, hogy visszamenőleges hatállyal módosítsa a kérdéses paragrafust.
Az ellenzéki törvényjavaslat értelmében jövőre a telefonszolgáltatást terhelő áfa 70 százaléka lenne levonható a mostani 50-nel szemben, azaz a levonási tilalom 50 százalékról 30-ra mérséklődne. Az üzleti szféra számára ez – számításaink szerint – 10-15 milliárdos teherkönnnyítést jelentene éves szinten. A törvény egy másik pontján is enyhítene az indítvány. Jelenleg a levonási megkötés alól akkor mentesülhet az adóalany, ha az igénybe vett telefonos szolgáltatások legalább felét továbbértékesítési céllal vagy közvetített szolgáltatásként számlázza tovább. Itt szintén 30 százalékos feltételt hozna be a javaslat.
Mégsem indul be januártól a havi munkáltatói adatszolgáltatás – mondta Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere a cég adókonferenciáján, alátámasztva a Népszabadság értesülését. A gazdálkodók számára nagy adminisztratív terhet jelentő, minden kifizetőre érvényes kötelezettséget év közben fogadták el az adózás rendjét módosító törvény keretében 2006. január
1-jei hatálybalépéssel. Napokon belül a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtanak egy módosító indítványt, amely későbbre tolja az első adatszolgáltatás idejét. Először az áprilisi időszakról kell ilyen bevallást készíteni, azaz az adatszolgáltatást május közepén kell elküldeni az adóhatóságnak. Első körben csak a legnagyobb 10 ezer adózó számára teszik ezt kötelezővé. A rendszer 2007 januárjától lesz teljes: akkortól már minden kifizetőnek havonta kell adatokat szolgáltatnia a foglalkoztatottal, a kifizetéssel kapcsolatban közel harminc pontban. Ez azt is jelenti, a kormány ígéretével szemben mégsem teremtődik meg jövőre a nemzeti kockázatközösség, az egyéni járulékszámla. (BR–TE)
A konferencián Karácsony Imréné, a PM helyettes államtitkára jelezte, tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben a jövő évi adó- és járuléktörvény. Oszkóval egyetemben Pénzely Márta, a Deloitte szeniormenedzsere is arra hívta fel a figyelmet, hogy az adócsomag mellett év közben változtak az adó- és járulékjogszabályok, más-más időpontban lépnek hatályba a rendelkezések, így azokkal sem árt tisztában lenni.
