Decemberi privatizációra várva
A decemberi hatalmas, csaknem 220 milliárd forintos szufficit mentheti csak meg a büdzsét, ellenkező esetben nem teljesül a kormányzat idei, 1023 milliárd forintos pénzforgalmi szemléletű államháztartási hiánycélja – derült ki a Pénzügyminisztérium tegnapi tájékoztatóján, ahol az októberi részletes adatokat ismertették. Novemberre viszont csaknem 180 milliárd forintos hiánnyal számolnak.
Az októberi államháztartási hiány a pénzügyi tárca prognózisánál jóval kedvezőbb, kétmilliárd forint volt – hangsúlyozta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, aki szerint a jó adatok a prognózist meghaladó áfabevételeknek (222 milliárd forint), illetve annak köszönhetők, hogy a költségvetési szervek kiadási többlete – a maradványképzés miatt – kisebb lett a vártnál. A kedvezőbb áfabevételeket az államtitkár azzal magyarázta, hogy az APEH és a VPOP szigorúan ellenőrzi az adófizetőket, s erre szerinte a nem fizetőkkel szemben szükség van. A központi költségvetésben október végéig az időarányos mértéket meghaladóan teljesültek az evabevételek, az energiaadó és a bányajáradék is.
Az államtitkár tarthatónak nevezte a PM korábbi, 1023 milliárd forintos hiánycélját, azonban arra a kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, hogy a Budapest Airport bevételével számoltak-e az idei prognózisukban. Mindenesetre „beszédes”, hogy a korábbi előrejelzéshez képest a pénzügyi tárca több mint 150 milliárd forinttal megemelte az állami kincstár vagyon- és adósságszolgálataiból származó bevételi prognózist. Így ezen a jogcímen csak decemberben 204 milliárd, egész évben pedig 430 milliárd forintra számít a tárca.
Katona Tamás az elmúlt napok makrogazdasági helyzetével kapcsolatos statisztikákat, helyzetjelentéseket értékelve úgy látta, hogy a megjelent adatok rendkívül kedvezők. Véleménye szerint a gyors felzárkózás folytatódik a magyar gazdaságban, s ennek egyik megnyilvánulása, hogy az Ecostat gyorsbecslése szerint a GDP a harmadik negyedévben 4,6 százalékkal nőtt. Pozitívumként értékelte azt is, hogy az októberi 3,2 százalékos infláció az elemzői várakozásoktól jóval elmaradt, így éves szinten reálisnak tartja a kormányzat 3,5-4 százalékos éves prognózisát. Katona szerint a makrogazdasági környezet igen kedvező. Élenjárunk a felzárkózásban – hangsúlyozta. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett konvergenciajelentését kritikával illette, mondván, hogy az irányt tévesztett. Az MNB jövő évi 8,9 százalékos eredményszemléletű GDP-arányos hiányprognózisa nem az Eurostat által használt ESA 95, hanem más számítási módszer szerint készült, vagyis nem hasonlítható össze a kormány 4,7 százalékos eredményszemléletű hiánycéljával – hangsúlyozta. Az államtitkár szerint tartható ez utóbbi hiánycél, amelyhez még legfeljebb a Gripen-szerződés öszszege adódhat hozzá. Katona állításával ellentétben tény, hogy az MNB hiányprognózisa is a kormány számítási módszere szerint készült. (VI)
