BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dinamikusan teljesít a gazdaság

A várakozásokhoz és a megelőző negyedévekben mérthez képest is nagyobb ütemben, 4,6 százalékkal bővült a gazdaság a harmadik negyedévben. Elemzői vélemény szerint az erőteljes növekedésben jól látszik az állami keresletélénkítés hatása. Az idén a GDP minden bizonnyal 4 százalék feletti ütemben növekedhet.

Továbbra is dinamikus a gazdasági növekedés, az ütem a harmadik negyedévben vélhetően meghaladta az előző három hónapban mértet – ezt jelzi az Ecostat gazdaságkutató intézet tegnap közzétett gyorsbecslése. A GDP a július–szeptember közötti időszakban éves alapon 4,6 százalékkal bővült (igaz, az intézet szerint a gyorsbecslés hibahatára 0,2 százalékpont). Ez a korábban az első negyedévre jelentett 3,5, illetve a másodikra közölt 4,1 százalékos növekedési üteméhez képest jelentős gyorsulást jelentene, ám az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a harmadik negyedévre vonatkozó becslés már új, uniós statisztikai módszerrel készült. Ennek alapján pedig a Központi Statisztikai Hivatal nemrég újraszámolta a tavalyi és tavalyelőtti GDP-rátát is, s így 0,4-0,5 százalékponttal nagyobb dinamika adódott. Az idei növekedési ütem tekintetében szintén 0,4 százalékpontnyi többletet jelent ez a módszertan az Ecostat szerint, vagyis így kalkulálva az első három hónapos intervallumban 3,9, míg a másodikban 4,5 százalékkal haladta meg a GDP az elmúlt év hasonló időszakában mértet, és ehhez kell viszonyítani a 4,6 százalékos harmadik negyedéves eredményt. A negyedéves alapon mért 1,1 százalékos növekedési ütem átlagosnak mondható.

Ugyan a beruházások alakulásának első és második negyedéves tendenciája alapján a négy százalék feletti ráta várható volt, ilyen erőteljes növekedésre a piac nem számított. A kellemes meglepetésként hatott expanzió hátterében több tényező állhatott. A nyáron visszafogott teljesítményt nyújtó ipar szeptemberben – elsősorban az erőteljes kiviteli bővülésnek köszönhetően – újra erőre kapott. Ennek magyarázata részben a régióbeli országokba irányuló exportteljesítményben, részben pedig az Európán kívüli térségekben tapasztalható konjunktúrában rejlik, hiszen az ázsiai és egyesült államokbeli felvevőpiacokon értékesítő nyugat-európai cégek beszállítói között tömegesen találunk magyarországi vállalkozásokat – magyarázza Samu János. A Concorde Rt. makroelemzője hozzáteszi: a magas GDP-rátában szerepe lehetett még az építőipari tevékenységnek, s ez azt valószínűsíti, hogy a KSH a két hét múlva esedékes előzetes GDP-adat közlésekor magas beruházási dinamikáról ad számot. A nyári kiskereskedelmi adatok alapján úgy tűnik, a fogyasztás bővülése is kedvező hatást gyakorolhatott. A folyamatokból egyértelműen látszik, hogy az állami keresletélénkítés hatása megmutatkozik a gazdasági növekedés ütemében – kommentálja a számokat az elemző. Egyrészt direkt módon, az autópálya-építéseken keresztül dobja meg a dinamikát, másrészt pedig közvetetten úgy, hogy a bejelentett adócsökkentések és a nyugdíjkorrekciós program nyomán a lakosság javuló jövedelemvárakozásain keresztül fogyasztásra ösztönzi a háztartásokat.

Elemzők már a második negyedéves GDP-adatok után is 4 százalék közelébe várták az idei növekedést, az azóta alkalmazott új módszer pedig plusz tizedszázalékokat jelent, így a biztató tendencia láttán nehezen elképzelhető, hogy a bővülés nem éri el a 4 százalékot. Samu a harmadik negyedéves kedvező adatok nyomán úgy látja, a korábban gondolt 4,1 helyett 4,2 százalékos expanzió várható 2005-ben, ez ugyanakkor elmarad a tavalyi 4,6 százaléktól.

Az eurózóna gazdasága valószínűleg több mint egy éve a leggyorsabban nőtt a harmadik negyedévben – derül ki a Bloomberg felméréséből. Az elemzők arra számítanak, hogy az Eurostat által ma közzéteendő adat 0,5 százalékos GDP-bővülést mutat az április–júniusi időszakhoz képest (ez éves alapon 1,4 százalék). Németországra 0,6, Franciaországra 0,7 százalékos növekedést jósolnak; utóbbi megegyezne az olasz gazdaság hivatalos adatok szerinti harmadik negyedéves teljesítményével. Közgazdászok a fellendülés jelei nyomán elképzelhetőnek tartják, hogy az Európai Központi Bank december 1-jén a kamatlábak emelése mellett dönt. Az európai kormányok azonban általában félnek attól, hogy egy ilyen lépés véget vethet a kedvező folyamatoknak. Az eurózónán kívüli térségben Szlovákia lehet a gazdasági növekedés éllovasa az Európai Unióban. Az éves alapon számított harmadik negyedéves adatokat szintén ma teszik közzé; elemzők 5,2 százalékos bővülésre számítanak. Lengyel-ország esetében 3,4 százalékot valószínűsítenek.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.