Fokozatosan megszűnik a kamattámogatás

A Széchenyi-kártya kamattámogatása lassan eltűnik: a 2002. évi induláskori öt százalékpontról előbb három, az idén pedig kettőre csökkent. Mértéke a vonatkozó kormányhatározat szerint jövőre sem változna, de 2007-től megszűnik - értesült lapunk.

Vizsgálják, hogy a program eredményeinek és a makrogazdaságban bekövetkezett változásoknak következtében a konstrukció feltételrendszerének milyen módosítására van szükség - mondták a gazdasági tárcánál a kamattámogatás estleges korábbi megszüntetését firtató kérdésünkre. Más forrásból úgy tudjuk, hogy a tárca a kamattámogatást mielőbb meg szeretné szüntetni. El szeretnék azonban érni, hogy ezzel azonos mértékben csökkentsék a konstrukcióban részt vevő pénzintézetek a nekik biztosított fix kamatfelárat, hogy a vállalkozások ne érezzék meg az állami támogatás csökkenését. Erről - információink szerint - már tárgyalnak is a bankokkal.

A szaktárca a Széchenyi-kártyát banki hitelterméknek tartja, amelyhez az állam előre rögzített időtartamú támogatást biztosít. Mivel a támogatás a konstrukció elterjesztését célozza, a gazdaságos sorozatnagyság elérése, illetve a kockázatok bemérése után fokozatosan szűnik meg.

A hitelhez nyújtott jelenlegi 50 százalékos garanciadíj-támogatás szintén 2006 végén szűnne meg. A konstrukcióban a Hitelgarancia Rt. a tartozás 73 százalékára vállal készfizető kezességet, a garanciadíj 1,8 százalék. A Széchenyi-kártyához a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból (kkc) nyújtott összes állami támogatás (kamat- és garanciadíj-támogatás együttesen) 2003-ban 800 millió, tavaly 2,256 milliárd, az idén 1,758 milliárd forint (ebből 445 millió a 2006. év terhére), jövőre 2,026 milliárdot terveztek. Ugyanakkor a kkc-ra a 2006. évi költségvetés tervezetében 3,731 milliárd forintot irányoztak elő, az ez évi büdzsében pedig 3,210 milliárdot. A GKM adatai szerint 2002 óta több mint 42 ezer kártyát adtak át, a megítélt hitelkeretek összege 177 milliárd forint.

A Széchenyi-kártya jól működik, kár hozzányúlni - mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Népszerűségét bizonyítja, hogy havi 2500-zal, azaz napi százzal nő az ügyfelek száma. A bukás is határértéken belüli. Makrogazdasági szinten fillérekből működik, de a program eredményeként a többszöröse jön be. Mindezek figyelembevételével minél előbb meg kellene indítani a beruházási hitelkonstrukciót - véli az MKIK elnöke.

A VOSZ tapasztalatai szerint - mondja Károlyi Miklós főtitkár - alacsony kamatszint és infláció esetén a vállalkozók már nem a kamattámogatást tartják a legfontosabbnak a Széchenyi-kártyánál. Felmérésükben a konstrukció előnyeként elsőként a garanciát, másodikként a gyorsaságot jelölték, a kamattámogatás pedig csak a harmadik helyen szerepelt. A VOSZ főtitkára szerint minél előbb fel kellene emelni a Széchenyi-kártya jelenlegi tízmillió forintos hitellimitjét, méghozzá úgy, hogy annak egy részét beruházáshoz lehessen felhasználni.