Gabonareformot akar Budapest
Az intervenciós rendszert nem kellene eltörölni, hiszen az tisztességes jövedelmet biztosít a gazdáknak, ám hosszú távon nem lehet csak a raktáraknak termelni - véli Gráf, aki szerint Magyarország számára az export fokozott támogatása már csak azért is létfontosságú lenne, mert a legközelebbi tengeri kikötő 800 km-re fekszik gabonamezőitől.
A miniszter arra is utalt, hogy nem haladnak zökkenőmentesen az aszály sújtotta ibériai országokba irányuló szállítások sem. A kormány és az EU által finanszírozott raktárépítési program pedig késik: a kukoricaaratás novemberi csúcspontján még félmillió tonnányi tárolókapacitás hiányzik majd - jósolta a miniszter.
A Világkereskedelmi Szervezeten (WTO) belül folyó liberalizációs tárgyalások alapvetően akadályozzák, hogy Brüsszel az exporttámogatások növelésével csökkentse az unión belüli intervenciós gabona mennyiségét - véli Orbán Imre, az Agrograin Rt. vezérigazgatója. A mai WTO-trendek éppenséggel a szubvenciók további leépítését irányozzák elő az EU számára is - tette hozzá.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy a tengeri kikötők nélküli Magyarország versenyhátrányban van más uniós tagállamokhoz képest a gabonaexportra kiírt közösségi pályázatokon. A franciák a búzával akár 7 eurós tonnánkénti támogatással is meg tudnak jelenni a nemzetközi piacokon, miközben a magyar kereskedőknek 20-25 eurós fuvarozási többletszubvencióra lenne szükségük - állapította meg Orbán Imre.
Mint ismert, a kifizetőügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tavalyról 3,9 millió tonna intervenciós gabonát vásárolt fel, amelyből a felszabadítható áru a közelmúltig csak 380-400 ezer tonnát tett ki. Az újabb intervenciós felkínálási időszak tegnap kezdődött meg. Brüsszel a gabonáért 101,31 eurós (mintegy 25 ezer forintos) tonnánkénti árat fizet. Szakértők szerint az idei jó búza- és kukoricatermés miatt újabb 3-4 millió tonna termény felajánlása várható.
