Gyors ütemben bővül a gazdaság
A harmadik negyedévben az előzetes adatok szerint 4,5 százalékkal bővült a gazdaság. A GDP-növekedés üteme megegyezik az előző negyedévben regisztrálttal, és hosszabb távra visszatekintve elmondható, hogy a teljesítmény nagyjából egyenletesen, 4-4,5 százalékos ütemben emelkedik. Ez abból a szempontból is állandóságot jelent, hogy a eurózónához képest tartósan 2,5-3 százalékpontos növekedésiütem-különbség mutatkozik Magyarország javára. GDP-növekedésünk valamelyest elmarad a cseh és a szlovák fejlődési ütemtől, a lengyelnél viszont magasabb. (Az összehasonlíthatóságot nehezíti, hogy a magyar GDP-adatok már a banki szolgáltatások pontosabb számbavételével készültek, s ez így 2003 óta 0,4-0,5 százalékpontos emelkedést jelentett a növekedési adatokban. A cseh és a lengyel mutató még a korábbi módszertanon alapul, feltehetően a váltás náluk is okoz némi emelkedést, bár – az eladósodás alacsonyabb üteme miatt – valamivel kisebbet. Az eurózónában ez a hatás marginális lehet. Mindenesetre az eurózónához képest korábban 2-2,5 százalékosra tartott növekedési előnyünk a módszertani váltás következtében emelkedett a mostani szintre.)
Az elmúlt egy évben a gazdasági teljesítmény növekedését termelési oldalról elsősorban az ipar és az építőipar jó eredménye határozta meg, keresleti oldalról pedig az állami beruházások és az exportteljesítmény magyarázza – mondta Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. A friss beruházási adatok meglehetősen kétarcúak. Az autópálya-építés és az ingatlanügyletek területén látványos a növekedés, és ez a nemzetgazdaság teljes felhalmozási tevékenységét is magasan tartja: az éves növekedési ütem a harmadik negyedévben 8,7 százalék volt. Ugyanakkor váratlanul visszaesett a feldolgozóipari beruházás volumene. A második negyedévben 8,3 százalékos bővülést mért a Központi Statisztikai Hivatal, most viszont már 2,1 százalékos visszaesést. Az ipari kibocsátás és a konjunkturális körülmények egyáltalán nem indokolják a visszaesést – mondta Forián –, ezért arról lehet szó, hogy a vállalatok komolyabb kapacitásbővítés nélkül is növelni tudták termelésüket. Az erőteljes megállapításokkal ugyanakkor érdemes megvárni az utolsó negyedév adatait, hiszen a vállalati aktivitás e szempontból rendkívül hektikusan alakul, elképzelhető, hogy egyszeri eset a feldolgozóipari beruházások csökkenése. A KSH arra is felhívja a figyelmet, hogy a közel egynegyedes súlyt képviselő feldolgozóiparban regisztrált 2,1 százalékos csökkenés elsősorban annak tulajdonítható, hogy az előző év azonos időszakában e területen kiugróan magas volt (28,4 százalék) a beruházások volumenének növekedése. Az elmúlt években amúgy a beruházások gyorsabban emelkedtek, mint a GDP, így a nemzetgazdasági beruházási ráta is emelkedett.
Az idén az átlagos GDP-növekedés közelebb lehet a 4,5 százalékhoz, mint a 4-hez – fogalmaz Forián, aki szerint az idei növekedési tényezők a választási évben is kitartanak, így jövőre is hasonló ütemben bővülhet a gazdaság. Ám 2007-től az útépítés ciklikussága, a költségvetés konszolidációs igénye a húzóerők közül több fontosat is eltüntethet, így kérdéses, kitart-e lendület. (MI)
A növekedésre vonatkozó tegnap megjelent adatok kapcsán Veres János pénzügyminiszter Budapesten rámutatott: Az elmúlt nyolc esztendőben átlagosan 4,27 százalékkal bővült a magyar gazdaság, s ezzel az első helyen áll a visegrádi országok között. Véleménye szerint a 4,5 százalékos előzetes adat azt jelzi, hogy megalapozott a kormány idei, 4,2 százalékos GDP-növekedési prognózisa.
