Kártérítési felelőssége fennáll
Ha a munkáltató a jogszabályban előírt alkalmassági vizsgálatok elmulasztásával foglalkoztat rokkant munkavállalót, úgy nem hivatkozhat eredménnyel arra, hogy a dolgozó természetes kórokú betegsége okozta rosszullétét, illetve kárát – hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő jogvitában.
A felperes újságárust rokkantsági nyugdíjasként napi négyórás munkaidőben foglalkoztatta a cég. Nem sokkal a balesete előtt egy olyan pavilonba helyezték át, amelyet állandóan sütött a nap. Az egyik forró délután rosszul érezte magát, az orvosi vizsgálat azonban nem mutatott eltérést korábbi leleteitől, ezért folytatta a munkát. Később eszméletét vesztette, életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A bírósághoz fordulva kért kártérítést munkáltatójától.
A cég arra hivatkozott, hogy a dolgozó engedély nélkül, munkaidőn túl végezte az árusítást, ami szerződésszegő magatartás, ezért nem tartozik kárfelelősséggel. A bíróságon kiderült: a cég a felperesre és munkatársára bízta a munkaidő-beosztást, erre nézve semmilyen utasítást nem adott. Ugyancsak bebizonyosodott, hogy az áthelyezés előtt nem küldte a dolgozót foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra. Az elsőfokú bíróság ebből arra következtetett, hogy az alperes nem hivatkozhat engedély nélküli tiltott munkavégzésre, tehát kártérítési felelőssége teljes mértékben fennáll a munkahelyen bekövetkezett súlyos egészségromlásból eredő károkért, így a dolgozónak különböző jogcímeken csaknem másfél millió forint kártérítést és havi járadékot ítélt meg. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyta az ítéletet.
A cég felülvizsgálati kérelemmel fordult az LB-hez. Változatlanul azzal érvelt, hogy a dolgozó kizárólagos és elháríthatatlan magatartásával maga okozta a megbetegedést, mivel munkaideje lejártával, tehát tiltott túlmunka miatt tartózkodott a pavilonban.
Az LB nem találta alaposnak a kérelmet. Rámutatott: a cég – munkáltatói utasítás, munkaidő-nyilvántartás és egyéb hitelt érdemlő bizonyíték híján – nem tudta bizonyítani, hogy a munkavállaló engedély nélküli túlmunka ideje alatt lett roszszul. Tény, hogy a dolgozó, a tőle elvárható módon, enyhe rosszullétével is orvoshoz fordult, és nem merült fel állapotára olyan adat, amelyről köteles lett volna tájékoztatni munkáltatóját. Ugyanakkor igazolt volt, hogy korábban elmaradt a dolgozó alkalmassági orvosi vizsgálata. Így az LB hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet.
