Kórházreform nélkül nincs pénz
Az Európai Beruházási Bank (EIB) szerint hazánk egészségügyi infrastruktúrája lepusztult, a dolgozók alulfizetettek, a beruházások befejezetlenek. Holló Imre, az EIB szakértője egy pénteki szakmai rendezvényen elmondta: a bank csak akkor folyósít hitelt az ágazatnak, amennyiben Magyarország tervet nyújt be az intézményi háttér radikális átalakítására. A jelenlegi infra-struktúra elavult, s ennek mindenáron való fenntartása és további fejlesztése pénzkidobás; az átgondolatlan fejlesztések több kárt okozhatnak, mint hasznot. Hazánkban túl sok a kórház (összesen 180) és túlzottan kórházcentrikus a gyógyítás. Az EIB a Világbankkal és az Egészségügyi Minisztériummal közösen finanszíroz egy tanulmányt, amely meghatározza, hogy a központi régióban mennyi és milyen kórházra van szükség. Ennek elkészítését egy a hazai egészségügyi intézményrendszer tulajdonosait képviselő bizottság felügyeli majd, az intézményi reformok megvalósítása pedig 10-15 évet vesz igénybe – tette hozzá Holló Imre.
A második NFT-ben évente kétezermilliárd forint juthat fejlesztésekre, amelyből az egészségügy is részesülhet – mondta el a rendezvényen Kapócs Gábor, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Több forrásból áll össze a pénz: az EU strukturális és kohéziós alapjából hét év alatt 23 milliárd euróra számíthat az ország; a magántőke évente ezermilliárd forinttal járulhat hozzá a fejlesztésekhez; az állami költségvetésből pedig évente 250 milliárd forintot szánnak társfinanszírozásra. Ezt egészíthetik ki az olyan konstrukciók, mint az EIB hosszú lejáratú kölcsönei – mondta Kapócs Gábor.
Az év végére elkészülő II. Nemzeti fejlesztési terv a lakosság egészségi állapotának tekintetében a 25 EU-tagállam születéskor várható átlagos élettartam átlagának elérését tűzi ki célul. A kormány három fő területen látja szükségét a reformoknak: a kórházi és szakrendelői struktúra átalakításában (decentralizált ellátás), a lakosság tájékoztatása terén, illetve a távegészségügyi szolgáltatások fejlesztésében.
