Kormányülés

Foglalkoztatás. A kormány döntött a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által hétfőn a parlamentben bejelentett három újabb foglalkoztatási lépésről. Batiz András kormányszóvivő elmondta: a miniszteri rendelettel is megoldható lépés főként uniós forrásokból támogatja azokat, akik szakképesítést kívánnak szerezni. A kormány teljes képzési költségeiket átvállalja, illetve tanulmányaik sikeres befejezése után ösztöndíjat kapnak, amely a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeg. Ez a rendszer a másik két törvénymódosítást igénylő lépéshez hasonlóan 2006. január 1-jétől lépne életbe. Azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek három hónapnál régebb óta regisztrált munkanélkülit foglalkoztatnak, nem kell munkáltatói járulékot fizetniük a minimálbér 130 százalékáig terjedő munkabérig. Két évig kötelesek foglalkoztatni az ily módon felvett dolgozót, de csak az első év járulékmentes. Ez 11–25 ezer forintos megtakarítást jelenthet a cégeknek dolgozónként havonta. Harmadikként bővítik a Prémium évek programot: 2006-tól öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt be lehet kapcsolódni a programba (illetményük 70 százalékát kapják meg a részfoglalkoztatottak), de erre az öt évre is a teljes fizetést veszik majd alapul a nyugdíj megállapításánál.

Nyugdíjak. Jövőre mintegy 130-150 milliárd forinttal többet költ a kormány a nyugdíjasokra – derült ki a kabinet tegnapi döntését követően. Göncz Kinga szociális miniszter elmondta: januártól 4,3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, 10 százalékkal nőnek az ötvenszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjak, nő a 75 év feletti idős egyedülállók támogatása, illetve már egyhavi nyugdíj összegnek megfelelő lesz a 13. havi járadék. A 13. havi nyugdíj és az emelés együtt az időskori ellátás 4,2 százalékos reálérték-növekedését eredményezi.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke: „Jelentősek

az új foglalkoztatáspolitikai programok. Különösen abban látok fantáziát, hogy azok a vállalkozások, amelyek regisztrált munkanélkülit foglalkoztatnak, egy évig mentesülnek a járulékfizetés alól új alkalmazottjuk után. Egy kisvállalkozásnak sokat jelent ez az intézkedés, hiszen jelentősen csökkennek

a terhei. Ugyanakkor egy nagyobb cég esetén ez

a motívum már egyáltalán nem biztos, hogy befolyásolja a munkáltatói döntést. A szakképzettség megszerzésének ösztönzése is kedvező lépés, bár ez önmagában nem oldja meg a szakképzett munkaerő iránti növekvő igény kérdését. Az egész szakképzési rendszer leértékelődött a lakosság, a továbbtanulók szemében, ez az oka annak, hogy nem szereznek elegen megfelelő szintű szakmai képesítést. A Prémium évek néven ismert kedvezmény kiterjesztésének elsődleges oka, hogy eddig kevesen éltek a lehetőséggel, vagyis nem hozta meg a várt eredményeket.”

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke: „Jelentősek

az új foglalkoztatáspolitikai programok. Különösen abban látok fantáziát, hogy azok a vállalkozások, amelyek regisztrált munkanélkülit foglalkoztatnak, egy évig mentesülnek a járulékfizetés alól új alkalmazottjuk után. Egy kisvállalkozásnak sokat jelent ez az intézkedés, hiszen jelentősen csökkennek

a terhei. Ugyanakkor egy nagyobb cég esetén ez

a motívum már egyáltalán nem biztos, hogy befolyásolja a munkáltatói döntést. A szakképzettség megszerzésének ösztönzése is kedvező lépés, bár ez önmagában nem oldja meg a szakképzett munkaerő iránti növekvő igény kérdését. Az egész szakképzési rendszer leértékelődött a lakosság, a továbbtanulók szemében, ez az oka annak, hogy nem szereznek elegen megfelelő szintű szakmai képesítést. A Prémium évek néven ismert kedvezmény kiterjesztésének elsődleges oka, hogy eddig kevesen éltek a lehetőséggel, vagyis nem hozta meg a várt eredményeket.” Vélemény Vadász György, a BKIK alelnöke: „Örülök az új foglalkoztatási lépéseknek, főként a munkanélküliek kedvezményes feltételek melletti alkalmazása előremutató. Nem a magas munkanélküliség ráta, hanem a kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezet az egyik legnagyobb gond. Ezért is üdvözlendő, ha olyan intézkedések születnek, amelyek révén növekedhet a ténylegesen munkát vállalók száma. Különösen jól érinti ez az intézkedés a munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató kkv-szektort, hiszen alacsony jövedelmezőségük miatt alig tudják kitermelni a magas jövedelemterheket. A szakképzés helyzetét javító elképzelések is üdvözendők, hiszen a jelenlegi rendszer nem veszi figyelembe a gazdaság igényeit, nincs tudatos felnőttoktatási koncepció. A nyugdíj előtt állók helyzetével is jó, hogy foglalkozik a kormány, hiszen ma a kifizetett nyugdíjak 54 százalékát azok kapják, akik nem az általános szabályok alapján vonultak nyugdíjba, például korengedménnyel vagy leszázalékolással.”-->