Korszerűbb termékek a tb-listára
A kormány elfogadta a gyógyászati segédeszközökről szóló koncepciót, amelynek része a társadalombiztosítási támogatási körbe történő befogadás új rendje. Ez, a gyógyszerekhez hasonlóan, az uniós transzparenciadirektíva elvét figyelembe véve teszi lehetővé a segédeszközök tb-listára kerülését – mondta a Világgazdaságnak Daubner Monika, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője. A kormányrendelet erre vonatkozó része jövő júliusban lép hatályba. A termékeket forgalmazók érdek-képviseleti szervezete is úgy látja, az új rendelet bevezetésének feltétele, hogy megalkossák a működéséhez szükséges egyéb jogszabályokat – jelentette ki Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség elnöke.
Egy új, egyelőre az Európai Unió országaiban sem általánosan alkalmazott támogatási rendszer meghonosítása a cél, amelynek egyik feltétele, hogy a gyógyászati segédeszközök alapvető adatait az Országos Gyógyszerészeti Intézethez hasonló hatóság tanúsítsa. Emellett szükség lesz egy olyan intézményre is, amely gazdaságossági, költséghatékonysági vizsgálatokat végez a tb-listára kerülés előtt – mondta Daubner Monika, hozzátéve: ezen intézmények létrehozását és működését külön jogszabályban kell rögzíteni.
Azt, hogy mi számít gyógyászati segédeszköznek, és mi nem, az egyes orvosszakmai kollégiumoknak kellene eldönteni, csakúgy, mint azt, hogy mit milyen betegségnél indokolt alkalmazni. Ez alapján lehet összeállítani a segédeszköz-katalógust, amelynek tartalmazni kell azt is, hogy ki a gyártója, a forgalmazója, s milyen tb-támogatással írhatók fel a benne lévő segédeszközök. A katalógus összeállítása már évekkel ezelőtt megfogalmazódott igény, hiszen az orvosok jelenleg csak az egyes cégek termékismertetőiből tájékozódhatnak a segédeszközök javasolt alkalmazásáról, amelyek esetenként leginkább a gyártók számára előnyös paramétereket tartalmazzák.
Az egységes segédeszköz-adattár összeállítása hatalmas munka – jelenleg közel 7500 termék van a tb-listán –, amelynek az elvégzését nem lehet elvárni a túlterhelt orvosoktól – mondta a főosztályvezető. Az OEP fontosnak tartja felsorolni azon eszközök körét, amelyek megvásárlását nem a járulékokból, hanem az állami költségvetésből kellene támogatni, köztük vannak például az akadálymentesítési eszközök. Vannak továbbá olyan eszközök, amelyek alkalmazása javítja ugyan az emberek életminőségét, ám orvosilag nem indokolt a tb-támogatásuk.
Változást jelent majd, hogy amíg eddig a gyártók önmaguk ajánlottak árat termékeik tb-listára kerülésekor, a jövőben – a gyógyszerekhez hasonlóan – annak feltétele a klinikai kipróbálás eredményét igazoló és az egészség-gazdaságtani számításokkal alátámasztott gyártói dokumentáció benyújtása lenne.
Az Orvostechnikai Szövetség ezt akkor tudja elfogadni, ha az OEP előtte meghatározza az egyes betegségeknél alkalmazható termékcsoportokat, hogy a gyártók tudják, melyikbe kérik termékük tb-befogadását. Ez azért fontos, mert a jövőben a tb-listára kerülésért díjat kell fizetni. (Ez a gyógyszereknél 300 ezer, illetve 1,5 millió forint.) A gyártó ugyanis nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy azért utasítsák el a kérelmét s veszítse el a befizetett díjat, mert nincs a terméke számára kialakított csoport a tb-nél – mondta Jóbai.
A főosztályvezető szerint az orvosi szakmák és a forgalmazók konszenzusával már több eszközcsoport elkészült, s egy hónapon belül megkezdhetnék az ártárgyalásokat, amelyek befejezésére fél év elegendő lenne. Így a tb-listára kerülést eddig kérelmezők korszerű termékeiről még a jelenlegi szabályok szerint dönthetnének.
Jóbai Zsolt szerint ezt a cégek is támogatják, hiszen három éve nem volt ártárgyalás, így nem került föl új termék a listára. Ám azt javasolják, hogy a tárgyalások megkezdése előtt töröljék róla az elavult segédeszközöket. Annál inkább, mert az ideinél öt százalékkal kisebb a jövő évi költségvetési terv, így tudni szeretnék, hogy a biztosító mely eszközökön kíván spórolni.
