Lobbitörvény - mit szabad és mit nem?

Egy dolgot lehet biztosan állítani a lobbitörvényről: ma elkezdődik a parlamenti vitája. Ám hogy valóban megszületik-e a jogszabály és hatályba is lép, az kétséges. Bár feles törvényről van szó, s így a kormánypártok szavazata is elég az előterjesztés elfogadásához, nem tudni, mi lesz a parlamenti vita végkimenetele, illetve, nem „végzi-e” a törvény az Alkotmánybíróságon.
A tervezet értelmében lobbitevékenységet természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet folytathat, ha szerepel az e célra létrehozott nyilvántartásban. Külön regisztráció rögzíti a természetes személyeket és egy másik a jogi személyeket, szervezeteket. Igazolvánnyal dolgoznak majd, és negyedévente be kell számolniuk tevékenységükről, tájékoztatójuk a nyilvántartást vezető szerv honlapján bárki számára hozzáférhető lesz.
A javaslat részletezi a lobbizók alapvető magatartási szabályait és az összeférhetetlenségi előírásokat mint garanciális követelményeket. A lobbizás valamilyen közhatalmi döntés befolyásolására irányul. Így arra is, hogy valamilyen intézkedést megtegyen vagy ne tegyen meg a közhatalmi szerv. Tilos azonban az olyan lobbizás, amelynek az a célja, hogy a közhatalmi döntést hozó szerv ne tegyen eleget valamilyen jogszabályi kötelezettségének. A lobbista személyes kapcsolatfelvételt kezdeményezhet a közhatalmi döntést hozó szervvel, írásbeli javaslatai nyomán lehetősége nyílik személyes meghallgatásra az országgyűlési, önkormányzati bizottságokban, az illetékes miniszternél. Ám parlamenti szakértők szerint két ponton is elbukhat a javaslat. A kudarc egyik oka többek szerint az „értetlenség” lehet, az, hogy a törvény működése, célja nem követhető a magyarországi viszonyok között. A másik, hogy valójában a képviselőknek sem feltétlenül érdekük a lobbitörvény működtetése, hiszen a honatyáknak felszólalásuk előtt jelezni kellene anyagi érintettségüket a képviselt üggyel kapcsolatban. A törvény ezen a kormány által egyetlen kétharmados részként megjelölt passzusa a képviselői jogállásról szóló törvényt érintve ki is kerül majd a javaslatból, hiszen azt a Fidesz nem támogatja. A nagyobbik ellenzéki párt szerint azonban ennél több kétharmados jogszabályt módosítana a javaslat, közte a házszabályt vagy a jogalkotási törvényt.
De nem csak ez a „formai” vita zajlik a törvény körül. Koncepcionális polémia is folyik, miszerint a törvény nemcsak jogalkotásra, hanem jogalkalmazásra is vonatkozna, így egyedi ügyekben is lehetne lobbizni. A Fidesz szerint ez veszélyes része az előterjesztésnek, a kormányoldal szerint viszont erre nézve is tartalmaz garanciát az előterjesztés, miszerint „a lobbitevékenység nem irányulhat arra, hogy a közhatalmi döntést hozó szerv jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek ne tegyen eleget”.
Nem tűnik lényegi vitának, de felmerült: miért csak egyetemi végzettségű lobbista folytathat érdekérvényesítést. Ráadásként a civilszervezetek sem szimpatizálnak az előterjesztéssel, mondván, őket hátrányosan különbözteti meg a törvénytervezet (emiatt kerülhet az Alkotmánybíróság elé a törvény), hiszen ők nem üzletszerű érdekérvényesítők. Petrétei József igazságügy-miniszter előterjesztőként egy múlt heti konferencián azonban azt mondta: ha egy civilszervezet folytat tagsága érdekében egyeztetést egy minisztériumi vezetővel, az nem lobbizás, nem kell a szervezetet nyilvántartásba venni, nem kell jelentést készíteni, a már kialakult rendszer működhet tovább. Az tény, hogy a javaslat a civilek véleményezési jogát nem szabályozza, a törvény személyi hatálya nem terjed ki a társadalmi szervezetekre.
A leendő törvény célja, hogy biztosítsa a lobbizás nyilvánosságát, meghatározza a döntéshozó személyek és a lobbisták kapcsolattartásának szabályait, és rögzítse e tevékenység alapvető előírásait. Lékó Zoltán, az igazságügyi tárca osztályvezetője úgy látja, a kormányzat az átlátható jogalkotás megteremtése érdekében készítette el a törvényjavaslatot, hogy a közhatalmi döntések mögötti érdekek nyilvánosságra kerüljenek, és az érintettek – a jog által rendezett keretek között – véleményeikről, indítványaikról tájékoztassák a döntéshozót. A törvény hatékonyan szolgálhatja a korrupció elleni fellépést is – tette hozzá.