Magyarország fizetésimérleg-statisztikái
A fenti címmel jelenik meg a közeljövőben a Magyar Nemzeti Bank kiadványa, amely a felhasználók széles körének tájékoztatását tűzte ki céljául. A kiadvány bemutatja a fizetésimérleg-statisztika és a külfölddel szembeni befektetési pozíció összeállításának nemzetközi módszertanát és a hazai gyakorlatot. A táblázatok 1995 és 2004 között egységes, idősoros formában tartalmazzák az éves adatokat. Újdonság a részletes befektetési pozíció bemutatása 1997-től. A továbbiakban, az anyag alapján, néhány módszertani és gyakorlati érdekességre hívjuk fel a figyelmet.
A nemzetközi statisztikai módszertan legutóbbi, 1993-as felülvizsgálatának eredményeképpen megváltozott a fizetésimérleg-statisztika szerkezete. A finanszírozási tranzakciók elszámolására szolgáló részmérleg (a korábbi tőkemérleg) nevének pénzügyi mérlegre való megváltoztatásával tartalmát és elnevezését tekintve is összhangba került a nemzeti számlák rendszerével. A korábbiaktól eltérő tartalmú tőkemérleg tartalmazza a beruházási folyamatokhoz tartozó, nem pénzügyi eszközöket érintő tranzakciókat, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vagyon értékét befolyásoló viszonzatlan tőkeátutalásokat. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege mutatja meg a nemzetgazdaság (többlet esetén) nettó finanszírozási képességének, (hiány esetén) nettó finanszírozási szükségletének nagyságát. Deficit esetén ezt kell a pénzügyi mérlegben megjelenő pénzügyi eszközök tranzakcióinak finanszírozni. Az EU-csatlakozással megnőtt a tőkemérleg jelentősége, mivel a beruházásokhoz kapcsolódó EU-források elszámolása – tőketranszferként – ott jelenik meg.
A fizetésimérleg-statisztika módszertana szerint a külföldön történő földterület- és ingatlanszerzés esetében a tulajdonjog szerzését úgy kell elszámolni, mintha a külföldi tulajdonos egy a statisztika által mesterségesen létrehozott vállalattal szemben szerezne pénzügyi követelést, amely az adott ingatlant, illetve földterületet birtokolja. Ennek oka az, hogy a módszertan logikája alapján a föld és az ingatlan a termelésbe csak azon ország gazdasági területén vonható be, ahol fizikailag elhelyezkedik, így az ezzel kapcsolatos tranzakciók a pénzügyi mérlegben, a működőtőke-befektetések között jelennek meg. Kivételt az az eset képez, amikor az adott földterületet vagy ingatlant valamely külföldi állam vagy nemzetközi szervezet vásárolja meg saját céljaira. Az adott földterület, illetve ingatlan statisztikai értelemben ekkor megszűnik azon ország gazdasági területéhez tartozni, amelynek a közigazgatási határain belül elhelyezkedik, és a továbbiakban a másik állam vagy nemzetközi szervezet gazdasági területéhez kerül. A föld és az ingatlan adásvételét ekkor a pénzügyi mérleg helyett a tőkemérlegben, nem termelt nem pénzügyi jószágok forgalmaként kell kimutatni. Ettől az esettől eltekintve a föld és az ingatlan valamely ország gazdasági területéhez történő kötöttsége tulajdonosváltás következtében nem változhat meg.
A tárgyévet követő év szeptemberi adatközléséig a vállalkozások jövedelmezőségére és a befektetések állományának értékére vonatkozó becslés helyettesíti a jelentett adatokat, és csak a vállalati mérlegek és eredménykimutatások elkészültét követően beküldött kérdőívek feldolgozása után jelenik meg a tényleges adat a statisztikákban. Az adózott eredmény és az osztalék esetében a becsült érték a rendelkezésre álló utolsó három év GDP-arányos mutatójának átlaga. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ez a becslési módszer jó közelítést adott. Az éves adózott eredményadatokból a negyedéves számokat a GDP szezonális faktorainak segítségével határozzák meg. Mivel a megszavazott osztalék döntő részben a tulajdonosok határozatát tükrözi, más közgazdasági változóval nem hozható összefüggésbe, a korábbi időszakok tapasztalata alapján egy egyszerű szabály szerint, az év első öt hónapjára osztják szét az éves megszavazott osztalékot: januárra és februárra az éves adat 5-5 százaléka, márciusra 10 százaléka, áprilisra 20 százaléka, májusra pedig 60 százaléka jut. Az elszámolás technikájából adódóan a második negyedéves újrabefektetett jövedelem mindig negatív lesz, hiszen egy negyedévnyi adózott eredmény áll szemben egyéves adat 80 százalékával. (VG)
