Megállíthatatlan az adóverseny
Megállíthatatlannak látszik az európai országok közötti adóverseny: a régi EU-tagországoknak az olcsóbb költségek mellett alacsonyabb adókulcsokat kínáló új tagokkal is versenyezniük kell, miközben a távol-keleti és más feltörekvő piacokkal való lépéstartás kényszere valamennyi európai országot érinti. A kulcsok egységesítésére uniós szinten nincs esély. Legutóbb a spanyol kormány jelentette be, hogy csökkenti az EU-szinten legmagasabbnak számító, 35 százalékos társasági adókulcsot. José Luis Rodriguez Zapatero kormányfő a jelek szerint felismeri, hogy a beruházók megnyeréséhez vonzóbbá kell tennie az adórendszert – kommentálja a bejelentést a Financial Times.
A régi tagországok közül több a bővítés után azzal vádolta az újakat, hogy „adódömpinget” valósítanak meg, és különösen Németország követelte, hogy Brüszszel a fejlesztési támogatások visszatartásával vagy kötelező adóminimum előírásával vessen gátat ennek a versenynek. Mostanra azonban úgy látszik, a nyugat-európai kormányok felismerték, ha tetszik, ha nem, be kell kapcsolódniuk az annyit szidott adóversenybe.
Ausztria például az idén januártól 34-ről 25 százalékra mérsékelte a vállalati nyereségadót, és az új német kormány is egyik legfontosabb feladatának tekinti a cégek közterheinek csökkentését. Angela Merkel 2008-tól átfogó társaságiadó-reformot tervez, de a legkirívóbb – szakértők szerint az alkotmánnyal is ellentétben álló – terhet, az iparűzési adót már ezt megelőzően eltörölnék – írja a Handelsblatt. A fejlett szociális ellátórendszert magas adókból finanszírozó skandináv országok sem tarthatják magukat a végtelenségig. Finnországban például annyira erős a szomszédos balti államok által támasztott adóverseny, hogy még olyan, korábban tabunak számító kérdések is napirendre kerültek, mint például az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése. Uniós szinten tapasztalhatók ugyan bizonyos adóharmonizációs törekvések, ám ezek rövid távon biztosan nem vezetnek eredményre, és lehet, hogy hosszú távon is elvéreznek a tagországok vitáiban. Mint ismeretes, Kovács László adó- és vámügyi biztos nemrég felvetette: egységesíteni kellene a társasági adó kiszámításának alapját (VG, 2005. október 26., 5. oldal). A tervezet bevallott célja az, hogy mérsékeljék az Európa-szerte működő vállalatok adminisztratív költségeit; ugyanakkor egyes elemzők szerint az első lépést jelenthetné a kulcsok egységesítése irányába. Utóbbi azonban kivitelezhetetlennek tűnik, hiszen számos tagország – Nagy-Britanniával az élen – mindenfajta adóharmonizációt ellenez, és még az adóalap egységesítéséhez sem hajlandók hozzájárulni. Többek között emiatt bizonytalan, hogy sikeres lesz-e Kovács László kezdeményezése, amely ráadásul még az Európai Bizottságon belül sem élvez egyértelmű támogatást (VG, 2005. november 14., 5. oldal).
