Megvédendő kohéziós pénzek

Nem felel meg Magyarország érdekének, hogy a kohéziós kiadások 60 százalékát versenyképességi célokra fordítsák, illetve a globalizációs, valamint a technológiai alap felállítása is távol áll a magyar céloktól – hangoztatták a Szabad Európa Központ pénteki konferenciájának felszólalói. A tanácskozás a 2007 és 2013 közötti időszak uniós büdzséről szóló tárgyalások állását tekintette át.

Magyarország abban érdekelt, hogy minél nagyobb legyen a költségvetés összege – utalt a költségvetési plafon mértékéről szóló uniós vitákra Surján László, az Európai Parlament költségvetési bizottságának néppárti tagja. Mint ismert, a nettó befizető tagországok a GNI egy százalékában maximalizálnák a költségvetés nagyságát a jelenlegi 1,24 százalék helyett. Az EU soros elnökségét betöltő Nagy-Britannia kompromisszumos javaslatáról éppen a konferencia napján szivárogtak ki az első hírek: ezek szerint London 1,03 százalékos kiadási plafont határozna meg.

A globalizáció kedvezőtlen hatásait orvosló alap létrehozása elsősorban a fejlettebb nyugat-európai tagországok érdekeit szolgálná, valamint a technológiai fejlődés támogatására javasolt másik alap célkitűzéseit is egyéb forrásokból lehetne finanszírozni ahelyett, hogy a kohéziós alapra fordítható keretet csökkentené – emelte ki vitaindító felszólalásában Kengyel Ákos, a Corvinus Egyetem tanára. Az uniós költségvetési politika szakértője szerint az sem szolgálná Magyarország érdekeit, ha a strukturális alapokon kívül a kohéziós alapra is kiterjesztenék a támogatások felhasználására vonatkozó n+2-es szabályt, amely szerint az elnyert uniós forrásokat két éven belül el kell költeni, különben elvesznek.

Baráth Etele európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hozzászólásában kifejtette: Magyarország nem ért egyet azzal, hogy a kohéziós kiadások 60 százalékát a lisszaboni versenyképességi célokra kelljen elkölteni, ugyanis a felzárkóztatási források jelenlegi formájukban is a versenyképesség javítását szolgálják. (TaG)

- a kohéziós források versenyképességi célú átcsoportosítása

- a globalizációs és a technológiai alap felállítása

- az n+2-es szabály kiterjesztése

- a kohéziós források versenyképességi célú átcsoportosítása

- a globalizációs és a technológiai alap felállítása

- az n+2-es szabály kiterjesztése-->