Mennyi az annyi? Tények az államadósságról

Gyakorlatilag állandó témája lett a politikai közbeszédnek az államadósság alakulása és jelentősége. Röpködnek a milliárdok és ennek kapcsán a súlyos, illetve a felmentő ítéletek, érdemes tehát közgazdasági alapvetések mellett is megvizsgálni, mi a helyzet. Az alábbiakban hat kérdésre próbálunk válaszolni, remélve, hogy ezzel eloszlathatunk néhány félreértést a témával kapcsolatban.

1. Hogyan (ne) mérjük az adósság alakulását? Az államadósság növekedése kapcsán mostanában 1000-1500 milliárd forint közötti számok szoktak feltűnni, és valóban: 2002 és 2004 között a forintban kifejezett államadósság évről évre ekkora összeggel emelkedett, és az idén is hasonló ütemű bővülésre számíthatunk. Ugyanakkor gyorsan le kell szögeznünk, hogy ennek a számnak az égvilágon semmi értelme. 1995-ben például szintén több mint 1000 milliárd forinttal növekedett a bruttó államadósság, mégis az esztendő kapcsán az államadósság csökkenésének időszakáról szoktunk beszélni. (Lásd grafikonunkat.) Inflációs környezetben, tartósan növekvő gazdaságban az államadósság mértékét és változását szinte kizárólag a GDP-arányos mutató fejezi ki megfelelően. Éppen ezért az olyan hangzatos kijelentések, mint hogy például hány forinttal emelkedett az egy főre eső adósság, semmit nem fejeznek ki a társadalom tehernövekedéséről: a nemzeti jövedelem bővülése és a forint vásárlóerejének (egyre lassuló ütemű) csökkenése miatt ezek az adatok teljesen megtévesztők.

2. Hogyan alakult az államadósság? Sajnos a fenti gondolatok nem adnak felmentést az utóbbi évek teljesítménye alól, ugyanis 2001 után a GDP-arányos államadósság is emelkedett: 53,6 százalékról 2004 végéig (módszertantól függően) 57,2 vagy 60,3 százalékra, és az idén bizonyosan tovább duzzad az állomány. Az emelkedés nyilvánvalóan jelzi a korábbi egészséges államháztartási folyamatok megszakadását, illetve a fenntarthatatlan fiskális pozíció jelenlétét a gazdaságban. Ugyanakkor a növekedés mértéke mutatja, hogy nincs szó visszafordíthatatlan folyamatokról, bár ahhoz nyilvánvalóan komoly kiigazításra lenne szükség.

3. Mitől emelkedik az államadósság? Ezt a kérdést csak röviden és leegyszerűsítve érintjük: alapvetően a költségvetés államadósság-teher nélküli pozíciója (az úgynevezett elsődleges egyenleg), a reálkamatszint és a gazdasági növekedés függvényében változik a mutató értéke. Magyarországon elsősorban az elsődleges hiány miatt emelkedik az adósság, azok a vélemények, amelyek a magas kamatszintre vagy egyéb, fiskális politikától közvetlenül nem függő tényezőre vezetik vissza a folyamatokat, nem helytállók.

A teljes cikk az alábbi linkre kattintva olvasható