Milyen a piaci likviditás?

A likviditás egyrészt a befektetők szempontjából lényeges, egy eszköz alacsony likviditása számukra azt a kockázatot hordozza, hogy csak többletköltséggel tudják értékesíteni befektetésüket. A piaci likviditás a pénzügyi instrumentumok kibocsátói számára is fontos, például az államadósság-kezelő számára az adósságpapírok piacainak javuló likviditása egyrészt növeli az államháztartási hiány finanszírozásának biztonságát, másrészt hoszszú távon csökkenti annak költségeit. A jegybank szempontjából a piaci likviditás egyrészt például érintheti a monetáris politika hatásosságát, másrészt pénzügyi stabilitási szempontból is lényeges. Érdemes ezért megvizsgálni, a magyar pénzügyi piacok mennyire nevezhetők likvideknek széles nemzetközi és regionális összehasonlításban.
Az MNB két szakembere megjelenés alatt álló tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy a likviditást több dimenzió mentén lehet értelmezni. Egyik ilyen a piac feszessége, amely a kereskedés tranzakciós költségét jelenti. Ennek jellemző mutatója a piacon elérhető legjobb árakból számolt bid-ask szpred: minél szűkebb ez a különbözet, annál likvidebb a piac. A piaci likviditás másik gyakran használt indikátora a piaci forgalom, amely azonban nem köthető az egyes dimenziókhoz. Fontos, hogy a likviditás csak több dimenzió mentén mérhető egyértelműen, így egy adott piac likviditásának szintje csak több mutató együttes információtartalmára támaszkodva ítélhető meg. A forint-euró spot (azonnali) devizapiacot vizsgálva elmondható, hogy regionális összevetésben a 2004-es adatok alapján a forint-euró árfolyamnak van a legnagyobb szpredje. A cseh koronával összehasonlítva látszik, hogy lényegében azonos piaci forgalom mellett a forint magasabb szpredje a magasabb volatilitásból adódik. Ezt figyelembe véve a forint és a korona likviditása nem különbözhet egymástól számottevően. Bár a zloty esetében tapasztalható a legnagyobb volatilitás a régióban, ami magas szpredet indokolna, a zloty forgalma a két előbbi devizánál jóval magasabb, így az kompenzálni tudja a volatilitás hatását. Mivel a magasabb volatilitás ellenére a zloty szpredje alacsonyabb a forinténál és a cseh koronáénál is, ebből az következik, hogy azonos volatilitás mellett még kisebb lenne a szpred. Ez alapján a zloty piaca likvidebbnek tekinthető a forinténál és a cseh koronáénál.

Szélesebb nemzetközi összehasonlításban a forintpiaci bid-ask szpred ugyan magas, de ez leginkább a forgalom alacsony szintjéből adódik – mutat rá a szerzőpáros. A devizák a GDP és a forgalom közti viszony alapján két jól elkülönülő csoportra bonthatók, a fejlett országokban a devizapiaci forgalom/GDP ráta lényegesen magasabb, mint a feltörekvő országokban. A régió négy devizájából GDP-arányosan ugyanakkor a forintpiaci forgalom a legmagasabb. Hosszú távon még van tere a forintpiaci likviditás javulásának, erre utalnak többek között egy modell eredményei: a potenciális gazdasági növekedésen alapulva a forgalom öt év alatt akár közel 60 százalékkal is emelkedhet, az effektív szpred pedig 2-3 bázisponttal csökkenhet. Ebbe az irányba hat az ERM II árfolyamrendszerhez történő jövőbeli csatlakozás is, amely a korábbi tapasztalatok alapján a bid-ask szpred mérséklődéséhez vezethet.
Érdekes jelenség, hogy a forint-euró azonnali piacon a volatilitás nagymértékű ugrásait legtöbbször azonnal követte a szpred emelkedése, míg a volatilitás csökkenését többnyire kisebb késéssel követte a szpred fokozatos mérséklődése. Ez az árjegyző bankok óvatos magatartását tükrözheti. Elmondható az is, a piac likviditása érzékenyebben reagál a külföldiek jelenlétére, mint a belföldi szereplőkére. Az elmúlt két évben a likviditás folyamatosan, kismértékben javult. A likviditásra a szezonalitás is jellemző: a spotpiac likviditása a naptári hét folyamán egyre csökken, valamint decemberben is alacsonyabb a többi hónaphoz képest.
Az állampapírpiacot tekintve hazánk nemzetközi összevetésben a bid-ask szpredek alapján alacsony likviditásúnak mondható: a 10 éves benchmark állampapír esetében az eurózóna átlaga 4-5 árpont, Magyarország esetében pedig 53 árpont, így az euró átvétele jelentősen csökkentheti az államadósság áttételes gazdasági terheit – derül ki az MNB-s szerzők tanulmányából. (Csávás Csaba–Erhart Szilárd: Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok?) A lengyel piacon elérhetőnél 2-3-szor nagyobbak a hazai piacon tapasztalható szpredek, ráadásul a szórás is lényegesen nagyobb. A likviditást az adott instrumentum piacon lévő állományának alakulása is befolyásolja. Itt is megfigyelhető a szezonalitás: az aukciós napok környezetében a másodpiaci forgalom érezhető emelkedést mutat. Ugyan az állampapírpiacon likviditás szempontjából nem annyira dominánsak a külföldi szereplők, mint a devizapiacon, érdekes jelenség, hogy az állampapírpiac és a devizapiac likviditása egy irányba mozog, s ez leginkább a turbulens időszakokban volt jellemző. Ez arra utal, hogy ugyanazon szereplők biztosíthatják a likviditást a két piacon, így szélsőséges piaci helyzetekben az egyik részpiac likviditásának esetleges csökkenése a másikat is negatívan érintheti.