Minimálbér: az evások járnak a legrosszabbul
A textilgyártás, a bőripar és általában a könnyűipari cégek többsége, sőt a mezőgazdasági termelők is megsínylik majd a minimálbér ilyen szintű emelését – mondta lapunknak Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. Az idei ötfordulós minimálbéralku pénteki, utolsó fordulójának eredményeként ugyanis jövőre az ideihez képest 10 százalékkal, 62 500 forintra emelkedik a legkisebb kereset. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) több mint 17 éves történetében most fordult elő először, hogy középtávra, méghozzá három évre állapodott meg a minimálbérről a munkaadói és a munkavállalói oldal, valamint a kormány. Így 2007-ben 65 500, 2008-ban 69 ezres minimumkeresettel kalkulálhat a versenyszféra. Bár nem akadályozták meg a megállapodást, az MGYOSZ mellett az Iposz és a MOSZ is sokallta a végeredményt.
A megállapodás aláírásán Gyurcsány Ferenc kijelentette: a középtávra szóló alku azért is rendkívüli, mert többelemű lesz, a vállalkozások pontosabban tervezhetnek, a gazdasági környezet pedig mindenki számára kiszámíthatóbb lesz.
A többelemű minimálbér bevezetésével garantált legkisebb keresethez jutnak a szakképzett munkavállalók. Igaz, 2006 első fél évében csak ajánlás lesz, hogy a vállalkozások 65 250 forintra emeljék fel a még tapasztalat nélküli kollégák minimálbérét, a már legalább kétéves gyakorlatot szerzettek pedig 68 750 forintot keressenek. A minimálbér összegéhez viszonyítva 5, illetve 10 százalékkal magasabb garantált kereset 2006 júliusától már kötelező érvényű lesz. A kollektív megállapodásokkal mindenki jól jár, hisz a foglalkoztatók alacsonyabb béreket érhetnek el, a szakszervezetek viszont a foglalkoztatás biztonságát növelhetik – hangsúlyozta Dávid Ferenc. Az Áfeosz főtitkára szerint a féléves átmeneti idő miatt januártól sok középszintű alku indul el.
A diplomás-minimálbért a versenyszféra egyetlen szereplőjének sem teszik kötelezővé, ám az OÉT javaslata szerint jövőre a legkisebb kereset 140 százaléka lehetne a keresetük, vagyis minimum 87 500 forint.
Lapunk számításai szerint az alkalmazottakat minimálbéren foglalkoztatóknál az emelés hatására a bérköltség az első fél évben közel kilenc százalékkal emelkedik az ideihez képest. A szakképzettek esetén a második fél évben még nagyobb lehet a növekmény. Ha a kötelező bérminimumot kapja a kétéves munkatapasztalat nélküli dolgozó, akkor esetében 14 százalékkal kell több bérköltséggel számolnia a cégnek, a kétéves gyakorlatot szerzettek esetén pedig a mostanit mintegy 20 százalékkal haladja majd meg a kiadás. Ezen nem sokat változtat az sem, hogy novembertől megszűnik a most 1950 forintos tételes eho, önmagában ez két százalékponttal kisebb bérköltség-emelkedést jelent.
Az evás vállalkozók a fentieknél hajszálnyival nagyobb tehernövekedéssel kénytelenek szembenézni. Az evázó önmaga után a minimálbér járulékterheit fizeti meg, ez jelenleg 25 890, januártól kilenc százalékkal nagyobb, 28 200 forint lesz. A legrosszabbul a felsőfokú végzettségűek járnak: az az evakörbe tartozó szoftverfejlesztő, aki most a minimálbér alapján, 2006-ban pedig a diplomás bérminimum után utalja majd az államkasszába a járulékokat, annak 38 700 forintot, azaz a mostani közel dupláját kell majd lerónia.
Érdekes helyzet áll elő 2007-ben, ugyanis bár a minimálbér, illetve a bérminimumok emelkednek, az összes bérköltség szinte nem változik, sőt bizonyos esetekben még csökkenhet is. Ennek magyarázata, hogy 29-ről 26 százalékra mérséklődik a munkáltatói tb-járulék mértéke. (BR–KI)
A jövő évre a 3,5 százalékos reálkereset eléréséhez 4-5 százalékos bruttó béremelést javasolt az OÉT, ám a versenyszféra tanácsadó cégei ennél is magasabb növekedésre számítanak. A Hay Group Magyarország idei jövedelemfelméréséből kiderült: a következő 12 hónapra 5,5-5,7 százalékos béremelést jeleztek előre a cégek. Hasonló a Mercer tanácsadó felmérésének eredménye is, az ő véleményük szerint 5,5 százalékkal emelkednek a bérek 2006-ban.
