Nem lehet meginni a gazdasági növekedést

Óriási környezeti károkkal járt együtt a kínai gazdaság elmúlt évtizedekbeli látványos növekedése – ismerték el a kínai kormány vezetői, akik a héten a zsilini gyárrobbanás kapcsán tanácskoztak a fenntartható gazdaságfejlesztés hosszú távú követelményeiről. A hatóságok csak néhány nappal ezelőtt ismerték el az ottani olajipari üzemben történt baleset tényét, holott az november 13-án történt. Az öt munkás halálát okozó tragédia következtében nagy mennyiségű benzol került a Szunghua folyóba, és a súlyosan mérgező anyag nyolcvan kilométeres foltban halad a közel tízmillió lakosú Harbin városa felé. A városvezetés szünetelteti az ivóvízellátást, a lakosságot palackozott ivóvízzel látják el.
Kína hivatalos becslés szerint GDP-jének 8-15 százalékát veszíti el a környezetrombolás miatt, ám a hatalom birtokosait ennél is jobban aggasztja, hogy a mezőgazdasági termelést ellehetetlenítő szennyezés miatt már több tartományban kisebb zavargások törtek ki.
A Reuters által idézett szakértők szerint Kína papíron viszonylag szigorú környezetvédelmi előírásokat fogalmaz meg a vállalatokkal szemben, ám ezek betartására nem ügyelnek. Így az ipari üzemek jó része minden tisztítás nélkül bocsátja az élő vizekbe vagy a levegőbe a szennyező anyagokat, sőt takarékossági megfontolásból sokszor a meglévő tisztítóberendezéseket sem üzemeltetik. A termelőberendezéseket ugyanakkor a megengedettnél sokkal tovább használják, s ez nemcsak a szennyező anyagok kibocsátását, hanem a mostanihoz hasonló katasztrófák kockázatát is jócskán növeli. A mezőgazdaság egy hektárra vetítve a nemzetközi átlagnál háromszor több műtrágyát használ. Ebben a helyzetben nem csoda, hogy a kínai folyók 70 százaléka súlyosan szennyezett, az ország területének egyharmadát savas eső áztatja, és a világ tíz legszennyezettebb városa közül hét itt található. (VG)
<keretes331>