Óvatosan a lakáshitelekkel!

A lakáshitelpiac 2002. január és 2004. július között nagyban bővült, a verseny erősödött. Széles kínálatból válogathattak a fogyasztók, ám az optimális pénzintézet és termék kiválasztásához csak korlátozott segítséget kaptak – summázza a Gazdasági Versenyhivatalnak a lakáshitelpiacról most elkészült ágazati vizsgálata. A fogyasztók nagy része nem képes átlátni a hosszú távra vállalt kötelezettségeivel járó következményeket. Szükség lenne arra, hogy a hitelintézetek azonos módon közöljék a várható költségeket. Ez a bankok hitelkockázatát is csökkenthetné.
A GVH tavaly nyáron indította a 41 hitelintézetre kiterjedő vizsgálatát, miután megszaporodtak a lakáskölcsönökkel kapcsolatos fogyasztói problémák. Felmerült, hogy az ágazatban korlátozódhat, s torzulhat a verseny. A jelentésből kitűnik: az adott időszakban a sok piaci szereplő ellenére a lakáshitel-állomány 70 százaléka öt cégnél koncentrálódott. A piac 52 százaléka az OTP-csoporttagok kezében volt, ám a résztvevők egyike sem volt gazdasági erőfölényben, és a versenyhatósági prognózis ilyen helyzetet a közeljövőben sem valószínűsít.
A hatásos verseny feltétele a jól tájékozott, megalapozottan és jól választani képes fogyasztó – szögezi le a jelentés. A vizsgálat alapján több ajánlást fogalmaz meg a GVH. Így kívánatosnak tartja a bankok kötelezését a potenciális hitelfelvevő közérthető, írásos tájékoztatására. Megtiltaná, legalábbis korlátozná a lakáshitel-törlesztéssel járó árukapcsolásokat, az egyéb szolgáltatások kötelező igénybevételét. Megszüntetné az ingatlanfedezet kényszerértékesítése esetén elharapózott „dupla leértékelés” gyakorlatát, és előírná, hogy mielőtt a hitelintézet élne opciós jogával, adjon 90 napos lehetőséget az adósnak saját lakása értékesítésére, vagy nyújtson módot a bankkal való közös eladásra. Javasolja egyebek közt azt is, hogy a hitelezéshez kapcsolódó nem közvetlen banki költségeket, például a közjegyzői díjat a hitelintézet mint a szolgáltatások megrendelője fizesse meg. A GVH a honlapján szakmai vitára bocsátja a jelentést, és a tapasztalatok alapján véglegesíti azt.