Rekordot döntött az APEH
Az egy éve elrendelt s az idén márciusban visszavont tételes, kiutalás előtti áfaellenőrzések hatásai igen jól tükröződnek az állami adóhatóság ez évi ellenőrzési eredményeiben. Miközben háromszor annyi kiutalás előtti áfaellenőrzést végzett az APEH az év első kilenc hónapjában, mint az előző év hasonló időszakában, az egy vizsgálatra jutó feltárás alatta maradt 2004 hasonló adatának. Az idén 35 milliárd forint volt a megállapított nettó adókülönbözet a több mint 20 ezer vizsgálatban, tavaly viszont a mintegy hét és fél ezer ellenőrzés során nettó 24 milliárd volt az adózók terhére – tudtuk meg Juhász Istvántól, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettesétől. Vagyis amíg tavaly több mint 3 millió forint volt a kiutalás előtti áfavizsgálatok során az átlagos feltárás, addig az idén a kétmilliót sem érte el. Azaz az idén a magas vizsgálati szám és az alacsony fajlagos megállapítás a PM által elrendelt, tételes áfavizsgálatok eredménye, amelynek átlagos hatékonysága – természetesen – nem érte el az APEH célzott kiválasztásával elért hatékonyságot.
Az utólagos áfaellenőrzések viszont az idén az első kilenc hónapban jóval hatékonyabbak voltak, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az egy utólagos áfaellenőrzésre jutó átlagos feltárás tavaly mintegy 2,9 millió forint volt, ehhez képest az idén 15 százalékos volt a növekedés. Ez évben már csaknem százmilliárd forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg az adózók terhére, tavaly ez az összeg még csak 82 milliárd forint volt.
Az APEH már többnyire lezárta a 2004-es évhez kapcsolódó áfaellenőrzéseket. Ám még vannak folyamatban lévő ügyek az előző évhez kapcsolódóan, amikor már – a jogszabályi lehetőségek között – többször is meghosszabbították az ellenőrzési határidőt. Ezeknél a tényállás tisztázásához egyéb eljárási cselekményekre, kapcsolódó adóhatósági ellenőrzésekre vagy nemzetközi jogsegélyre is szükség volt.
Ebben az évben az APEH kiemelten ellenőrzi az EU-n belüli adómentes értékesítések feltételeinek meglétét, a fuvarokmányok hitelességét. Sszámos hibára bukkantak a revizorok. Gyakori, hogy az adózó nem tudta hitelt érdemlően igazolni a közösségen belüli értékesítést, ilyenkor az értékesítés nem lehet adómentes. A revizorok ezt az értékesítést belföldinek minősítették, s az adózó terhére adókülönbözetet állapítottak meg. Az is előfordult, hogy a vállalkozás fiktív fuvarokmányokkal próbálta igazolni a tagországok közötti ügyletet. Érdemes arra is figyelni, hogy az uniós partnernek a számla kibocsátásának időpontjában legyen érvényes uniós adószáma, enélkül sem lehet szó adómentes értékesítésről.
A közösségi kereskedelmet folytató magyar adóalanyok által benyújtott áfabevallások adatait folyamatosan összehasonlítja az adóhatóság a negyedévente általuk beadott összesítő nyilatkozatokkal, s gyakran tapasztalnak hibát. Az elmúlt negyedévben több mint 3100 adózót szólítottak fel az észlelt hibák kijavítására – ez a közösségi adószámmal rendelkező adózók alig több mint tízezres létszámához képest igen sok.
Kiemelt ellenőrzési terület a közösségen belüli termékbeszerzések utáni adófizetési kötelezettség ellenőrzése során az unióból az áfainformációs csererendszer keretében érkező úgynevezett VIES adatok összevetése az adózók által elkészített összesítő nyilatkozatokkal. Itt is sok a hiba, többnyire adminisztratív hiányosságokra vezethetők vissza. Előfordult, hogy az adózó elfelejtette az uniós ügyletet bevallani, amelyre a VIES-kontroll alapján derült fény, illetve az uniós partner elmulasztotta adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni. Néhányszor szükség volt a második szintű információkra is. Az eltérések az esetek jó részében nem eredményeztek nettó adókülönbözet-megállapítást.
Jellemző hibák az áfaellenőrzések során
- az adózók az áfa visszaigénylésének jogszabályi feltételeit nem teljesítették- az egyes beszerzési számlák nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódtak, de az áfát mégis levonásba helyezték
- fiktív számla alapján adólevonási jogot gyakoroltak
- a szolgáltatásnyújtást saját nevében megrendelő adózó nem fizette meg a belföldi áfát, holott a szolgáltatás jellege miatt az kötelessége lett volna
- gyakran helytelen az importelszámolás, amikor az áru rendeltetési helye Magyarország, de a vámkezeléseket más tagországban végzik
- többször előfordult, hogy az export feltételei nem teljesültek, így például az árut három hónapon túl vitték ki harmadik országba vagy az értékesítő nem volt egységes vámáru-nyilatkozata
- az egyes beszerzési számlák nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódtak, de az áfát mégis levonásba helyezték
- fiktív számla alapján adólevonási jogot gyakoroltak
- a szolgáltatásnyújtást saját nevében megrendelő adózó nem fizette meg a belföldi áfát, holott a szolgáltatás jellege miatt az kötelessége lett volna
- gyakran helytelen az importelszámolás, amikor az áru rendeltetési helye Magyarország, de a vámkezeléseket más tagországban végzik
- többször előfordult, hogy az export feltételei nem teljesültek, így például az árut három hónapon túl vitték ki harmadik országba vagy az értékesítő nem volt egységes vámáru-nyilatkozata -->
