Tagdíjhátralék beszedése szokatlan módszerekkel

Utolsó fordulójához érkezett a kamarai tagdíjak beszedésének története. Információink szerint már egyáltalán nem tartja jó ötletnek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), hogy egykori tagjai elmaradt tagdíjának behajtását külső cégekre bízta. Az 1995. január és 2000. október 31. között keletkezett tartozások az idei év végén hajthatók be utoljára. A kötelező kamarai tagság ezt követően szűnik meg.

Miután a kamarai tagság önkéntes lett, sokan úgy döntöttek, hogy felhalmozódott tartozásaikat hátrahagyva örökre búcsút intenek a szervezetnek. Összesen 2,3 milliárd forint beszedését kellett volna megoldania a kamarának. Eredetileg úgy gondolták, mivel köztartozásról van szó, az adóhivatal segíti őket ebben, ám az APEH elzárkózott ettől a feladattól. Ezt követően három céget, illetve ügyvédi irodát bízott meg – kötelezettségátruházással, térítés mellett – a BKIK, ebben a fordulóban elsősorban a könnyen beszedhető pénzeket sikerült visszaszerezni. A következő etapban a fennmaradó, 1,35 milliárdos hátralék beszedésére az OTP Faktoring Rt. kapott megbízást, majd a Creditexpress és az Intrum Justitia is újabb milliókat hajtott be a tartozóktól. Közben a kamara sem maradt tétlen, a saját adósságkezelő apparátusával 700 milliós tagdíjhátralékot szedett be. A tartozásállomány mindezek nyomán drasztikusan csökkent, ám még a mai napig is több tíz millióra tehető a kinnlevőség. Egyik adósságkezelő cég esetében sem nyilvánosak az adatok, így nem tudni, hogy milyen ellentételezés fejében kapták meg a jogot a tartozás behajtására. Információink szerint meglehetősen alacsony összegről van szó.

Mivel szinte már teljesen kimazsolázott követelésállományról van szó, vagyis nem könnyen beszedhető pénzekről, a BKIK-hoz egyre több olyan észrevétel érkezik, miszerint a behajtók nem bánnak kesztyűs kézzel az adósokkal – tudta meg a Világgazdaság. A megszokottól eltérő módszerek miatt eddig több százan tettek panaszt. Olyan esetekben is erőszakosan igyekeznek megszerezni a pénzt a behajtók – állítják –, amikor például az adóhivatal méltányosságot gyakorol. A kamara gyakran kényszerül közbelépésre, kedvezőbb elbánást kérve egykori tagjai részére, s nem örül annak, hogy a dolgok idáig fajultak. (BJA)