Támogatott és vitatott célok
Az Országos területfejlesztési koncepció (OTK) felvázolja Magyarország térszerkezetét, területi jövőképét, és nemcsak a nagy, átfogó célkitűzéseket foglalja össze, hanem a hét régió terveit is. Az uniós tagországok közül azok váltak igazán sikeressé, ahol a társadalmi szervezeteknek, a gazdasági élet szereplőinek és a különböző politikai erőknek sikerült megállapodniuk a fő célokról. Mivel nálunk is fontos, hogy az Országgyűlés olyan fejlesztési irányokat fogadhasson el, amelyek alapja a társadalmi közmegegyezés, ezért az új OTK elkészítését széles körű társadalmi egyeztetés kísérte.
A júliusban indult egyeztetés során összesen mintegy háromezer ágazati és régiós partnerszervezet kapta meg az anyagot, köztük a szakmai, a gazdasági és a tudományos élet képviselői, a megyei jogú városok polgármesterei, a kistérségi megbízottak, valamint a területfejlesztés egyéb reprezentáns szervezetei és szövetségei. A kérdőívet 221 szervezet töltötte ki. A regisztrált vélemények közel fele a területfejlesztési szférából érkezett, a sorban ezt követő szakterület az egészség- és oktatásügy, illetve a különböző szociális és gazdasági szervezetek voltak. A környezetvédelem, a tudományos élet, illetve a hírközlés területéről kevesebb észrevétel érkezett.
Az OTK öt átfogó célja közül egyik esetében sem tapasztalható elutasítás a megkérdezett civilszervezetek körében: az elfogadottság mind az öt esetében 97 százalék fölötti. Hasonlóan magas az országos területi célok átlagos elfogadottsága. Mindössze a versenyképes budapesti metropolistérség esetében volt 90 százalék alatti eredmény, de a válaszadók 80 százaléka így is egyetértett azzal, hogy ez a cél szerepeljen a koncepcióban. A nemleges választ adók túlnyomó része a főváros-centrikusság mérséklése érdekében ellenezte ezt. A vidékies térségtípusok OTK-ban való szerepeltetésével a válaszadók több mint 80 százaléka egyetértett, bár ezen belül eltérések tapasztalhatók a típusok között. Míg a természeti és táji értékekben gazdag térségek szerepeltetése ellen egy válaszadó szervezetnek sem volt kifogása, addig a tanyás és a nemzeti kisebbségek által lakott térségek megjelenésével a 221 társadalmi szervezet közel 20 százalékának.
A társadalmi egyeztetés, illetve a beérkezett tárcaészrevételek alapján a felmerült fontosabb témakörök az OTK legtöbb fejezetét érintették. Egyes vélemények szerint például a jövőkép esetén túl hosszú táv a 2030-as határidő, rövidebb idő alatt kellene megvalósítani. Felmerült többek között, hogy bizonyos témakörökben nem indokolt Budapest egyedüli nemzetközi szerepe, hogy a Duna-térség nevesítve legyen az országos középtávú területi célok között. Javasolták az észrevételezők a régióhatárok, a kistérségi határok felülvizsgálatát, illetve az alulról építkező tervezés hangsúlyos megjelenítését.
- regionalizmus, decentralizáció
- területi integráció Európába
- fenntartható fejlődés
- térségi versenyképesség
-területi felzárkózás
- regionalizmus, decentralizáció
- területi integráció Európába
- fenntartható fejlődés
- térségi versenyképesség
-területi felzárkózás-->
